Mementó 1956: Kádár és november 4. más nyertesei
A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.
Alig pár nappal azután, hogy a szovjet csapatok november negyedikén leverték az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, az új állampárt, az MSZMP "budapesti lapja", a Népszabadság 1956. november 8-ai számában – az első lapszámban, amely a Nagy Imre-kormány elüldözése óta megjelent – címoldalán hozta a Moszkvához hű emberekből összeállított Kádár-kormány üléséről szóló „Tájékoztatót”. Eszerint a „Forradalmi Munkás- és Paraszt Kormány tagjai: Kádár János miniszterelnökkel az élén 1956. november 7-én, délután 2 órakor az Országházban letették az esküt az Elnöki Tanács vezetőjének, Dobi Istvánnak. Magyarország törvényes kormánya ezzel megkezdte munkáját a rend helyreállítására, a termelőmunka megindítására.”
Aczél: Óriási a gyűlölet
Törvényesnek ugyan aligha tűnt egy ilyen kormány eskütétele, Kádár rendkívüli népszerűtlenségéről, 1956 novemberi megítéléséről a történész Romsics Ignác így idézi Aczél Györgyöt, a későbbi vezető kommunista kultúrpolitikust.
Aczél az újjászerveződő állampárt, az MSZMP vezetőségi ülésén, november 11-én beszélt: „Óriási gyűlölet tapasztalható Budapest népének túlnyomó többségében”, „a kormánynak, a pártnak tömegbázisa nincs”, a minisztereket „muszkavezetőknek hívják”.
A gyűlölet nem volt véletlen: Kádár kormánya elvileg ugyan már november 4-én nyilatkozatot adott ki a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány megalakulásáról, de csak szovjet tankokban ülve tudott visszajutni az új kabinet vezetője a magyar fővárosba november hetedikén, Moszkvából visszaérkezve. Az ehhez hasonló orosz tankok megítéléséről a Népszabadság a forradalom idején, november 2-án megjelent első számában még másképp írt, különösen amikor Nagy Imre az ENSZ-hez és a nagyhatalmakhoz fordult segítséget kérve (persze hiába), illetve Magyarország semlegességéről tett közzé nyilatkozatot.
Népszabadság az oroszokról: "egyáltalán nem kedves vendégek"
A Népszabadság akkor még azt írta címoldalán: „Az orosz csapatok átvonulása a hírek szerint mindenütt összeütközés nélkül történt. Ez azonban nem sok jóval kecsegtetett a jövőre nézve mindaddig, amíg az esti órákban nem hallottuk a rádióban a kormány ezzel kapcsolatos bejelentését. Reméljük, hogy a nyilatkozat, s az ENSZ segítségének kérése jobb belátásra bírja majd hívatlan, s egyáltalán nem kedves vendégeinket.”
Vagyis a Népszabadság november másodikán még egyszerűen "oroszoknak" hívta a csapatokat, nem szovjetnek. E csapatok Záhonyon, Debrecenen és Cegléden vonultak át a korabeli tudósítás szerint. A törvényes Nagy Imre-kormány november 3-án alakult át utoljára, és igyekezett az összes magyarországi nemzeti és demokratikus erőt magába tömöríteni, ezt a Népszabadság november 4-ei lapszáma még szintén címlapján, vezető anyagban közölte.
Ekkor került be például a kormányba Bibó István jogtudós, politikai gondolkodó. Ám a lap november 4-ei számában olvasható, hogy a szociáldemokrata Kéthly Anna is ekkor csatlakozott például Nagy Imre kabinetjéhez, amelyben majdnem mindenki államminiszter volt, kivéve Maléter Pált - aki a honvédelmi tárcát kapta - és Nagy Imrét, aki külügyminiszter is volt egyben.
Nem sokáig működött az átalakított Nagy Imre-kormány
Az átalakított kormány azonban szinte egy napig sem működhetett: másnap Nagy Imre miniszterelnök és társainak egy része a jugoszláv követségen keresett menedékjogot a szovjetek elől menekülve. A Nagy Imre-kormány tagja volt a november 4-ei lapszám szerint egyébként Kádár János is, államminiszterként – ő persze ekkor már talán három napja Moszkvában volt, majdnem biztos, hogy Münnich Ferenc hatására került oda. Münnich belügyminiszter volt 1956. október 27. és november 3. között a hivatalos adatok szerint, november elsejétől azonban aligha működött már közre a Nagy Imre-kormány munkájában.
Kádár eltűnéséről Méray Tibor "Nagy Imre élete és halála" című könyvében így ír: „Kádárt csütörtökön, november 1-én este valamivel 10 óra előtt látták utoljára a Parlamentben. Azóta nincs hír róla. Az eltűnéséről a legkülönfélébb mendemondák járják. Állítólag kocsit kért a Parlament autóparkjából, hogy hazamenjen és Münichhel együtt indult el – a szovjet nagykövetség felé. Egy másik változat szerint egyedül indult és hazafelé, de útközben találkozott Münnich kocsijával. A két férfi kiszállt, hevesen vitatkozni kezdett, aztán Münnich majdhogynem erőszakkal berángatta Kádárt a saját autójába s úgy mentek el a szovjet nagykövetségre.”
Mit írt a Népszabadság november 8-án?
A Népszabadság a november első napjaiban általa írtakról tudomást sem véve, november 8-án így szól a gyakorlatilag Moszkvában kijelölt, és elvileg nem sok jogi legitimációval rendelkező Kádár-kabinetről: „Aligha volt még kormány hazánkban, amely ilyen rendkívüli nehéz körülmények között fogott volna hozzá munkájához. A közlekedés a fővárosban és környékén bénult állapotban van, a gyárakban szünetel a munka, a számos helyen még mindig lövöldöző anarchista fegyveres csoportok miatt igen komoly szállítási nehézségek vannak.”
Érdekes, hogy ekkor a lap még nem beszél ellenforradalomról, a Kádár-rendszerben később meghonosodó terminológia ekkor még anarchistáknak nevezi az 56-os felkelőket, szabadságharcosokat.
Éhínség fenyeget
A címoldalas cikkben az is olvasható: „nehéz a pékek liszttel, a hússzékek hússal való ellátása, pedig liszt és hús elegendő mennyiségben áll rendelkezésre a közraktárakban, malmokban, vágóhidakon. A forradalmi Munkás- és Paraszt Kormány éppen ezért felhív minden becsületes lakost, legelsősorban az élelmiszeripari vállalatok, a teherfuvarozó vállalatok dolgozóit és vezetőit, a vasutasokat: vessék minden erejüket latba az élelmiszerszállítások haladéktalan megindítására, mert éhínség fenyegeti a fővárost. Ennek elhárítása, az élelmezés zavartalanná tétele most az új kormány legeslegfőbb gondja.”
Nyers Rezső vezeti a közellátási kormánybizottságot
Miután az ország függetlensége elbukott, Nagy Imre kormányának november elsejei semlegességi nyilatkozatát a szovjet tankok nem nagyon értékelték, a Népszabadságban ezt olvashatjuk a címoldalas írásban Kádárék „legeslegfőbb gondjáról” november 8-án: „A közellátás megszervezésére a Minisztertanács 5 tagú közellátási kormánybizottságot hozott létre. Vezetője: Nyers Rezső, tagjai: Kovács Imre, Sági Vilmos és Tausz Imre és Pongrácz Kálmán. A bizottság feladata, hogy saját erőinkre támaszkodva és a külföldi segélyek felhasználásával maximálisan biztosítsa az ország közellátását.”
1956-ban több kormányban is élelmiszer-ipari miniszter volt Nyers Rezső, majd az első Kádár-kormányban a közellátásért felelt. Pár hónapig dolgozott ezen a poszton, majd kevésbé fontos funkciókat töltött be. 1960-tól ível felfelé újra a karrierje, ekkor lesz pénzügyminiszter. Később reformkommunistaként, az 1968-as reformok, az új gazdasági mechanizmus egyik kidolgozójaként válik ismertté, 1989-90-ben pedig az újonnan alakult MSZP elnöke lett.
1956-os szerepéről azonban kevesebbet írnak a források, ezért idéztük fel most a korabeli tudósítást. Nyers kormánybizottsági munkatársa volt egyébként a Rákosi idején kinevezett, a tanácsrendszer bevezetése előtti utolsó budapesti polgármester, Pongrácz Kálmán. A kommunista politikus 1950-től tanácselnök lett a fővárosban, ezt a posztját 1958-ig töltötte be.
Az ország erős embere, Münnich is a címoldalon jelentkezett
A Népszabadság november 8-ai kiadásában a címlap jobb alsó sarkában vészjósló hangnemű közlemény olvasható. Ebből kiderül, hogy az új „forradalmi” kormánynak más dolga is akadt, mint a közellátás megszervezése. Eszerint „A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere utasítja a honvédség tagjait, akik jelenleg a laktanyákban, intézetekben tartózkodnak, maradjanak a helyükön és teljesítsenek szolgálatot parancsnokaik utasítása szerint. (…) A rendkívüli állapot ideje alatt alakult katonai forradalmi tanácsok és bizottmányok működését nem engedélyezem. (…) A honvéd katonai tanácsok újjáalakulására és működésére később fogok intézkedni.” A budapesti, 1956. november 7-ei datálású közlemény aláírójaként a Kádár-rendszer kezdeti éveinek erős emberének, Münnich Ferencnek a neve tűnik fel. Ő ekkor a Minisztertanács alelnöke és a fegyveres erők főparancsnoka volt. (Neve szóba került már ekkor miniszterelnökként, de csak 1958-61 között töltötte be ezt a tisztséget.)
A hadsereg újjászervezése Romsics Ignác szerint 1956 decemberében kezdődött és 1958 tavaszáig tartott. A forradalomban és a szabadságharcban résztvevő, a felkelőkhöz átálló tiszteket bíróság elé állították, a megbízhatatlanokat elbocsátották. A régi tisztikar nyolcvan százaléka esküdött fel az új hatalomra, a többiek lemondtak rangjukról. A korábbi nyolc helyett három hadosztályt szerveztek 1957-ben, egy negyediket 1958-ban állítottak fel, és a katonai szolgálat idejét a következő években 3-ról 2 évre csökkentették. A magyar hadsereg továbbra is a Varsói Szerződés integrált katonai erejének része maradt. Így Nagy Imre 1956. november elsejei kezdeményezése a Varsói Szerződés felmondására és a semlegesség kinyilvánítására csak egy rövid epizódnak bizonyult.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Buzek: a magyarok a szabadságot választották 1956-ban
A magyarok 1956-ban a szabadságot választották Európa minden polgára nevében - mondta az Európai Parlament elnöke szombaton a sajtónak, miután a Parlamentben találkozott Kövér László házelnökkel.
56-os sortűz: gyertyás megemlékezés lesz
Gyertyás megemlékezést tartanak a parlamenti képviselők hétfőn az 1956 október 25.-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékére.
Obama üdvözölte a magyar népet az 56-os évfordulón
Külön üzenetben üdvözölte a magyar népet az 1956-os forradalom 54. évfordulója alkalmából Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke.
Elutasította a főügyészség a Biszku Béla elleni feljelentést
Elévülés okán, illetve azért, mert a feljelentésben foglaltak nem minősülnek emberiség elleni bűncselekmények, a Fővárosi Főügyészség elutasította az 1956 utáni megtorlások idején belügyminiszterként tevékenykedő Biszku Béla elleni feljelentést - értesült a HavariaPress.
Igazat mond-e a filmben Biszku Béla?
Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.
Biszku azt mondja, nem is akart belügyminiszter lenni
Az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának tartja Biszku Béla korábbi belügyminiszter. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az egykori kommunista politikus azt mondta: a megtorlás idején a halálos ítéleteket nem ő hozta, a büntetőeljárásokba nem avatkozott bele, azok szerinte nem koncepciós eljárások voltak. Biszku állításai nem újak, és a hvg.hu korábban már igyekezett dokumentumokkal igazolni, hogy Biszku kulcsszerepet játszott a kádári megtorlások idején.
Mindszenty amerikai katonai bevonulást sürgetett a hatvanas években
Az 1956. november 4-én az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedéket talált Mindszenty József esztergomi érsek tíz évvel később már púp volt Washington hátán. Többek közt ez derült ki abból az előadásból, mely a Magyar külpolitika a hatvanas-hetvenes években címmel, a Politikatörténeti Intézet szervezésében tartott konferencián hangzott el.
Fleck Zoltán: pótcselekvés a Biszku elleni eljárás
Fleck Zoltán szerint elképzelhető, hogy az ügyészség vádat emel Biszku Béla ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, a szólásszabadság érdekében azonban reméli, ha így lesz, a bíróság felmenti az egykori belügyminisztert. A jogszociológus elmondta: pótcselekvésnek tartja az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójának nyilatkozata miatt indított eljárást.
Tarlós: 1956 az erkölcs forradalma volt
A főpolgármester szerint 1956 az erkölcs forradalma volt, amely nem tűrte az elnyomást, a hazugságot, az emberek megnyomorítását és lelki lerombolását.
