Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége csütörtöki sajtótájékoztatóján Laufer Tamás IVSZ-elnök elmondta: 4000 milliárd forintos tagvállalataik összes árbevétele, vagyis a bruttó hazai termék, a GDP mintegy 15 százaléka. Az informatikai, távközlési és elektronikai iparágban (ikt) foglalkoztatottak száma ugyanakkor körülbelül 100 ezer fő. Éppen ezért a munkahelyteremtés kapcsán kevesebb szó esik róluk, de éppen az újabb állások létrehozása miatt számos ötlettel állt elő az ágazati szövetség.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a világ országai közül csak Finnországban nagyobb az ágazat hozzájárulása a GDP-hez, mint Magyarországon, vagyis itthon óriási jelentőségű az, hogy miként tudnak az itk-cégek továbbfejlődni.

Szakmunkás programozók?

A magyar kormányzat az IVSZ szerint felismerte az ágazat a jelentőségét, a szövetség viszont szeretné, ha minél több gyakorlati, konkrét eredmény születne ezen a területen. Javítanák a felnőttképzést, az internethasználat generációs szakadékait akarják csökkenteni. Laufer szerint jelenleg negyven éves kornál húzódik az a határ, amíg valaki könnyen használja a netet, e kor fölött ugrásszerűen romlik az arány. Márpedig aki nem rendelkezik ilyen készségekkel, az a munkaerőpiacon óriási hátrányba kerül az IVSZ elnöke szerint.

A jövő generációkról szólva elsősorban a középiskolai oktatás javítását szorgalmazta Ambrus Zsolt, az IVSZ főtitkára. Felmérések szerint ugyanis általános iskolában még érdekli a gyerekeket a biológia, kémia és a fizika, de a középiskola után egyre kevesebben választják például a műszaki felsőoktatást. Pedig a mérnökök az egyik legfőbb erőforrásai a magyar ikt-szektor növekedésének. Laufer Tamás ehhez hozzátette: nem is mindig mérnökökről van szó, - egy kis túlzással – azt állította, hogy Java-programozók akár szakmunkásnak megfelelő képzettséggel is rendelkezhetnének, hiszen ilyen feladatokra szinte kár mérnököket kiképezni.

Kockázati tőke kellene

A cégek bővülése, az eredeti ötletek felfuttatása, üzleti megvalósítása szintén fontos a szövetségnek. Éppen ezért felvették a kapcsolatot a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesülettel is. Szeretnének fórumot teremteni az érdekelteknek: a tőkebefektetőket a jó informatikai kezdeményezések kitalálóival hoznák össze. A tőkét igénylők a garázscégektől kezdve az itthon már ismert vállalkozásokig terjedhetnek. A nagyobb vállalatok esetén például a régiós terjeszkedést segítenék plusztőkével, a kisebbeknek pedig az üzletfejlesztési a tanácsadás is fontos lehet. Minderre egy munkacsoport alakult az IVSZ-en belül.

A szövetség arra is törekszik Ambrus Zsolt főtitkár szerint, hogy iparági stratégiai tanácsadóként befolyásolja a nagy, kormányzati infokommunikációs projektek kiírását. Ambrus szerint azt szeretnék elkerülni, hogy technológiai zsákutcát jelentő fejlesztésekre írjanak ki itthon pályázatokat, és hogy végül drága, kevésbé hatékony pályázati eredmények szülessenek. Ambrus szerint olyan iparági szenior specialistákat kérnének fel – angol mintára –, akik a kormányzat mellett működnének tanácsadóként. 

Csökkenteni kéne az induló adatközpontok áramköltségeit

A szenior tanácsadók jelentősége az lenne, hogy az üzleti életben már nem aktív, konkrét cégekhez nem kötődő specialisták javasolnának bizonyos megoldáscsoportokat. Tehát nem kizárólagos technológiákat, egyes cégeket ajánlanának, hanem technológiák egész választékát tárnák a politikai-közigazgatási-műszaki döntéshozók elé, akik a pályázatok tényleges lebonyolításával foglalkoznak.

Az IVSZ az egy másik konkrét fejlesztési területként az adatközpontokat jelölte meg. Az adatközponti szolgáltatások iránt nagy a kereslet, s a növekedés várhatóan még évekig jelentős lesz. Mivel az adatközpontok a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak, költségszintjük döntően függ az elektromos áram árától. A magyar adatközponti piac fejlesztése érdekében ezért az IVSZ azt javasolja, hogy két-három éves adókedvezményt, adómentességet kapjanak azok a befektetők, akik ilyen beruházást hajtanak végre nálunk.