Legfelsőbb szintű titkosított dokumentumok (tulajdonképpen államtitkok) internetes publikálása esetén az első, ami felmerül az átlagos internetezőben, az a nyilvánvaló kérdés: miért nem állították még le a szervert? Hiszen ha a Wikileaks valóban annyira „veszélyes” és botrányos – az USA (vagy Kína, vagy Németország, vagy Korea, de lehet bárki, hiszen mindenki kapott egy adagot az arcába a Wikileakstől) nemzetbiztonsági hivatalának csak van annyi jogköre, hogy odacsörög az internet-szolgáltatónak, hogy „fiúk.. húzzátok ki a dugót…”
Nos, az esetnek van (és még lesz is) rengeteg tanulsága, a legfontosabb és legérdekesebb azonban az, hogy kiderült: napjainkban az internet és a szerverek bizony már nem ellenőrizhetőek. Még akkor sem, ha valaki államtitkokat publikál. Pedig megpróbálták: az internet történelmének legnagyobb cenzúra-kampánya indult (és zajlik jelenleg is) a Wikileaks ellen, főleg az USA próbál meg mindent megtenni, hogy eltűnjenek a kompromittáló adatok, és – ami még fontosabb – hogy ne jelenhessenek meg újabb dokumentumok. Az óriási apparátus (élükön a DOD, azaz a Védelmi Minisztérium) azonban csődöt mondott: hiába tudták előre, hogy baj lesz, sőt maga a Wikileaks is „szólt előre”… mégsem tudtak tenni semmit.
Wikileaks tükörszerverek- nincs megállás (kép: news.au)
December 1-jén még egyetlen darab szerveren (wikileaks.org) voltak publikálva az alapítvány által összegyűjtött adatok, ám e cikk írásának pillanatában (egy héttel később) több mint ötszáz helyen vannak tükrözve (mirror) a Wikileaks dokumentumok, a legnagyobb tükör, a http://wikileaks.ch/ olyan gyorsan és megbízhatóan üzemel, hogy öröm nézni. Egy pillanat alatt letölthetjük a ZIP fájlt, amelyben szinte a világ minden országáról van egy-két érdekes/botrányos adat (igen, Magyarországról is szó van benne).
A harc persze folyik – a Wikileaks anyagi csatornáit próbálják bedugaszolni több-kevesebb sikerrel, a PayPal befagyasztotta a számláikat, sőt Svájc is zárolta az alapító bankszámláit. Ennek ellenére jelenleg is adományozhatunk nekik pénzt, ezúttal a (szintán svájci) Datacell segítségével. Mint arról beszámoltunk, az alapítót a héten letartóztatták Londonban, de volt már túlterheléses támadás is a szerverek ellen. A napokban kiesett a szórásból a francia Wikileaks szerver, a hét elején pedig eltűnt a webről a Manchester és a New Hampshire által üzemeltetett mirror. De mint a mesékben: ha egy eltűnik, három másik érkezik a helyére.
A Wikileaks botrányból egy valamit megtanulhattunk: nagyon úgy tűnik, hogy az internetről „eltüntetni” valamit: nem lehetséges. Még akkor sem, ha a legnagyobbak próbálják ezt megtenni.
