Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Legfelsőbb szintű titkosított dokumentumok (tulajdonképpen államtitkok) internetes publikálása esetén az első, ami...
Legfelsőbb szintű titkosított dokumentumok (tulajdonképpen államtitkok) internetes publikálása esetén az első, ami felmerül az átlagos internetezőben, az a nyilvánvaló kérdés: miért nem állították még le a szervert? Hiszen ha a Wikileaks valóban annyira „veszélyes” és botrányos – az USA (vagy Kína, vagy Németország, vagy Korea, de lehet bárki, hiszen mindenki kapott egy adagot az arcába a Wikileakstől) nemzetbiztonsági hivatalának csak van annyi jogköre, hogy odacsörög az internet-szolgáltatónak, hogy „fiúk.. húzzátok ki a dugót…”
Nos, az esetnek van (és még lesz is) rengeteg tanulsága, a legfontosabb és legérdekesebb azonban az, hogy kiderült: napjainkban az internet és a szerverek bizony már nem ellenőrizhetőek. Még akkor sem, ha valaki államtitkokat publikál. Pedig megpróbálták: az internet történelmének legnagyobb cenzúra-kampánya indult (és zajlik jelenleg is) a Wikileaks ellen, főleg az USA próbál meg mindent megtenni, hogy eltűnjenek a kompromittáló adatok, és – ami még fontosabb – hogy ne jelenhessenek meg újabb dokumentumok. Az óriási apparátus (élükön a DOD, azaz a Védelmi Minisztérium) azonban csődöt mondott: hiába tudták előre, hogy baj lesz, sőt maga a Wikileaks is „szólt előre”… mégsem tudtak tenni semmit.
December 1-jén még egyetlen darab szerveren (wikileaks.org) voltak publikálva az alapítvány által összegyűjtött adatok, ám e cikk írásának pillanatában (egy héttel később) több mint ötszáz helyen vannak tükrözve (mirror) a Wikileaks dokumentumok, a legnagyobb tükör, a http://wikileaks.ch/ olyan gyorsan és megbízhatóan üzemel, hogy öröm nézni. Egy pillanat alatt letölthetjük a ZIP fájlt, amelyben szinte a világ minden országáról van egy-két érdekes/botrányos adat (igen, Magyarországról is szó van benne).
A harc persze folyik – a Wikileaks anyagi csatornáit próbálják bedugaszolni több-kevesebb sikerrel, a PayPal befagyasztotta a számláikat, sőt Svájc is zárolta az alapító bankszámláit. Ennek ellenére jelenleg is adományozhatunk nekik pénzt, ezúttal a (szintán svájci) Datacell segítségével. Mint arról beszámoltunk, az alapítót a héten letartóztatták Londonban, de volt már túlterheléses támadás is a szerverek ellen. A napokban kiesett a szórásból a francia Wikileaks szerver, a hét elején pedig eltűnt a webről a Manchester és a New Hampshire által üzemeltetett mirror. De mint a mesékben: ha egy eltűnik, három másik érkezik a helyére.
A Wikileaks botrányból egy valamit megtanulhattunk: nagyon úgy tűnik, hogy az internetről „eltüntetni” valamit: nem lehetséges. Még akkor sem, ha a legnagyobbak próbálják ezt megtenni.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.