Az 1977-ben felbocsátott Voyager-1 űrszonda 2004 őszén érte el a helioszféra határvidékét, azaz a Nap bolygórendszerén túlnyúló plazmabuborék határát, ahol a Napból kiáramló töltött részecskék 1,6 millió kilométer/órás sebességet érnek el.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) hétfői beszámolója szerint a szonda a napszél sebességének hirtelen csökkenését mérte, és ez azt jelenti, hogy a Voyager-1 elérte a Naprendszer külső határának tekintett, a Naptól mintegy 100-150 csillagászati egységre (1 CsE 150 millió kilométer) húzódó heliopauzát.
A csillagászok szerint az űrszondának még mintegy négy évre lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen átlépjen a heliopauzába, és 2020 körül haladhat át a napszél plazma és a csillagközi plazma választóvonalán. Ekkora azonban a Voyager-1 nukleáris elemei végleg kimerülnek, így már nem lesz képes arra, hogy mérési adatokat küldjön a helioszféra külső tartományaiból.
-
SE.App.Providers.ProviderDataBase
-
SE.App.Providers.ProviderDataBase
-
SE.App.Providers.ProviderDataBase
A Voyager-1 űrszonda a Naprendszer határzónájában jár
A Naprendszer határzónájában jár az emberiség eddigi legmesszebbre jutott űreszköze, a Voyager-1, amely "nemsokára", azaz négy év múlva érheti el a Naprendszer külső határát, a heliopauzát.

Trump közelebb vezényel két atomtengeralattjárót Oroszországhoz
Putyin Ukrajnát okolja tárgyalások megrekedéséért, Zelenszkij üdvözölte a Moszkvának szabott új amerikai határidőt
Bilincs, ami nincs – Karácsonyt kihallgatták
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.