Az 1977-ben felbocsátott Voyager-1 űrszonda 2004 őszén érte el a helioszféra határvidékét, azaz a Nap bolygórendszerén túlnyúló plazmabuborék határát, ahol a Napból kiáramló töltött részecskék 1,6 millió kilométer/órás sebességet érnek el.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) hétfői beszámolója szerint a szonda a napszél sebességének hirtelen csökkenését mérte, és ez azt jelenti, hogy a Voyager-1 elérte a Naprendszer külső határának tekintett, a Naptól mintegy 100-150 csillagászati egységre (1 CsE 150 millió kilométer) húzódó heliopauzát.
A csillagászok szerint az űrszondának még mintegy négy évre lesz szüksége ahhoz, hogy teljesen átlépjen a heliopauzába, és 2020 körül haladhat át a napszél plazma és a csillagközi plazma választóvonalán. Ekkora azonban a Voyager-1 nukleáris elemei végleg kimerülnek, így már nem lesz képes arra, hogy mérési adatokat küldjön a helioszféra külső tartományaiból.
A Voyager-1 űrszonda a Naprendszer határzónájában jár
A Naprendszer határzónájában jár az emberiség eddigi legmesszebbre jutott űreszköze, a Voyager-1, amely "nemsokára", azaz négy év múlva érheti el a Naprendszer külső határát, a heliopauzát.
Tóta W. Árpád: Szép vagy, liberális Magyarország!
Magyar Péter sohasem fogja kimondani, hogy a Tisza liberális párt. Van viszont egy pártja mostanra négymilliós táborral. Ezt körberajzolni csak a szabadság színeivel lehet.
FAZ-kommentár: Már látszanak a töréspontok Magyar Péter és az EU között
Csoportos létszámleépítést jelentett be Balásy Gyula egyik cége
Erős Pistáéktól vesz kenyérgyárat a Lipóti Pékség
Mindent megtett a Fidesz, hogy gáncsolja, így is szép osztalékot tudott kivenni cégéből az Országgyűlés elnökének családja
Nagy Gábor: Csurran-cseppen, ömlik
Pálinkás Szilveszter lett a Dorko új márkanagykövete
Újabb pozíció a kabinetfőnök-helyettesi poszt mellé.
