A pályázat eredményeit szerdán ismertették az Akadémián. "Az ország jövője szempontjából meghatározó, hogy a legkiválóbb kutatók időben lehetőséghez jussanak" - hangsúlyozta a programmal kapcsolatban Pálinkás József elnök. Ismertetése szerint a 2011-es pályázatokra a korábbiakhoz képest kétszer nagyobb összeg, évi 600 millió forint áll rendelkezésre, ennek köszönhetően az idén az egyetemekre is kiterjesztették az akadémiai kiválósági programot.

További újdonság, hogy a kutatók életkoruknak megfelelően két kategóriában pályázhattak a kutatók, és a nyertesek között az idén első alkalommal három női kutató is van. A 16 nyertessel együtt immár 28 kiemelkedő tudós - önálló kutatócsoportot alapítva - folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat a Lendület-programból elnyert, összesen 1,1 milliárd forint támogatásból.

A kutatók életkoruknak megfelelően két kategóriában pályázhattak: az elsőben kezdő, ígértees kutatócsoport-vezetők jelentkezhettek, a másodikban nemzetközi mezőnyben is tartósan kiemelkedő teljesítményű, "professzori kiválóságú" kutatók pályázatit várták. A nyertesek számára az MTA öt évig biztosít támogatást.

A Lendület-program nyertesei és az Akadémia elnöke

MTA

Az akadémiai intézetekbe pályázók között van Makara Judit (37) kutatóorvos, aki a neuronoktól beérkező információt fogadó idegsejtnyúlványok, a dendritek szerepét vizsgálja az idegsejthálózatok működésében és az emlékezésben.

Szűts Dávid (32) molekuláris biológus a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik.

Báldi András (46) ökológus - aki kimutatta, hogy az alföldi puszták egyedi élővilágának fennmaradásához elengedhetetlen a tradicionális legeltető gazdálkodás - a program keretében a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzésével és gyakorlati hasznosításával kapcsolatos kutatásait folytatja.

Domokos Péter (41) fizikus a mikroszkópikus és a makroszkópikus testek közötti, úgynevezett mezoszkópikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszereket kutatja, amelyek előrelépést jelenthetnek a jövő mikro- és nanotechnológiájában.

Kovács Tamás György (45) fizikus a protont és a neutront is felépítő, úgynevezett kvarkok közötti erős kölcsönhatást vizsgálja: a tudományos kutatások módszertanára is nagy hatást gyakorló elméleti problémákat vizsgálja a program keretében.

Surányi Balázs (36) nyelvész a mondattan és más központi nyelvi alrendszerek együttműködését kutatja majd.

Bányai Krisztián (35) virológus az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségeivel foglalkozik a program keretében, eredményei hozzájárulhatnak új diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez.

Az egyetemekre pályázók között van Reglődi Dóra (42) anatómus, aki a sejtvédelemmel foglalkozik; egy fehérjét, a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló PACAP-ot tanulmányozza, amely erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást a stroke (agyi érkatasztrófa), a Parkinson-kór, illetve az ideghártya (retina) betegségei során.

Bíró Tamás (43) kutatóorvos a "belső kannabiszrendszer" szerepét kutatja a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában, eredményei olyan gyakori bőrproblémák kezelésével kecsegtetnek, mint a pattanásos bőrbetegség.

Zaránd Gergely (46) fizikus célja az egzotikus kvantumállapotok dinamikájának, vagyis időbeli fejlődésének elméleti vizsgálata, ami a mai fizika egyik kiemelt területe.

Geiszt Miklós (42) kutatóorvos a reaktív oxigénszármazékok (ROS) képződésével és hatásával foglalkozik, amelyek termelése életfontosságú a kórokozókkal folytatott küzdelemben.

Fekete Andrea (32) gyermekgyógyász a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja, kutatásai a diabétesz szövődményei kialakulásának mechanizmusát segíthetnek megismerni.

Ősi Attila (31) paleontológus a Lendület-program révén az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja.

Martinek Tamás (38) vegyész a mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamereket vizsgálja, kutatásai az Alzheimer-kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihetnek közelebb.

Kovács Mihály (36) biokémikus - aki a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimekkel foglalkozik - a program keretében arra törekszik, hogy feltárja az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága, illetve a makroszkópikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között.

Derényi Imre (40) fizikus a molekuláris motorfehérjék működését kutatja. E a parányi "gépezetek" felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve a sejtosztódáson keresztül egészen az izmok összehúzódásáig.