Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter és egykori grúz elnök véleménye szerint Mihail Gorbacsov exelnök és pártfőtitkár tudhatott a Szovjetunió szétesését felgyorsító 1991. augusztus 19-i puccskísérletről, amelynek eredményeképp három napra az államcsíny vezetőinek kezébe került a Szovjetunió irányítása.
"Nem tudom elhinni, hogy Gorbacsov semmiről sem tudott. Az ország elnökeként nem maradhatott rejtve előtte semmilyen információ" – mutatott rá a spanyol hírügynökségnek adott, s csütörtökön közölt interjúban Sevardnadze.
Az 1985 és 1990 között a Szovjetunió külügyminisztereként tevékenykedő grúz politikus 1990. december 20-án mondott le posztjáról, miután arról beszélt, hogy az országban diktatúra veszélye fenyegeti. Sevardnadze politikai karrierje nem ért véget: 1995-ben a független Grúzia elnöke lett.
"Nem tudtam megérteni, Gorbacsov hogyhogy nem látja a veszélyt, és ha látja, miért nem teszi meg a szükséges lépéseket?" – teszi fel a kérdést a Tbilisziben élő Sevardnadze, aki 2003-ban vonult vissza a politikától, miután az ellenzék nyomására – a rózsás forradalom következményeként – lemondott elnöki tisztségéről.
"Egy fontos körülményt azonban figyelembe kell venni: a Szovjetunió Kommunista Pártján belül rá (Gorbacsovra) nehezedő nyomást, amely nem engedte meg neki, hogy határozottan és gyorsan cselekedjen. (...) Épp ezért nem tudom ezt a szemére vetni" – hangsúlyozta.
Sevardnadze szerint a puccsisták kudarcában a "döntő tényező" maga a "nép" volt, amely nem akart visszatérni a múltba.
"Meg kell jegyezni, hogy az államcsínyt előkészítők nagyon jól szervezettek és – mint később kitudódott – könyörtelenek voltak" – mutatott rá a politikus.
A volt grúz államfő szerint a Szovjetunió szétesését nem lehetett elkerülni, mivel mint minden birodalom, bukásra volt kárhoztatva, ugyanakkor még jó pár évvel ki lehetett volna tolni létezését. A politikus szerint a legfelső szovjet vezetők tönkretették az államot ahelyett, hogy mindent megtettek volna az egysége megőrzéséért.
Sevardnadze 20 évvel a Szovjetunió szétesését és a kommunizmus bukását felgyorsító augusztusi puccskísérlet után úgy látja, hogy "Oroszország mindent egybevetve, és a belső ellentétek ellenére, demokratikus ország". A volt grúz elnök véleményét a 2008-as orosz-grúz háború sem változtatta meg, mivel szerinte azért a Miheil Szaakasvili Grúzia jelenlegi államfője a felelős, aki egyben a Sevardnadzét lemondásra késztető nyolc évvel ezelőtti, 2003-as forradalom vezetője volt.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
