Senki nem lepődik meg akkor, ha a rizs hazájában felbukkan egy neves autómárka egyik típusára kísértetiesen emlékeztető változat (természetesen sokkal rosszabb eredményeket produkálva például a törésteszteken). Az sem lepi meg az érdeklődőt, hogy a hamis iPhone-ok java is Kínában jön létre - és jelentős részük ott is talál gazdára. Ugyan ennek a jelenségnek nem örülnek a jogtulajdonosok, de tenni sokat nem lehet a kommunista-szocialista vezetésű országgal: óriási piaca és egyedi törvényei miatt a vállalatok többnyire lenyelik a békát, a várható haszon tudatában.
Az évtizedek óta tartó trend azonban fordulóponthoz látszik érkezni - írja a Computerworld. Noha Kínában korábban is volt néhány látványos CD-bezúzási akció, a kormány inkább eltűrte a kalózszoftverek létét, mintsem üldözte volna azokat. Ennek „köszönhetően" - a BSA 2010-es jelentése szerint - az országban használt PC-s alkalmazások 78 százaléka kalózforrásból került telepítésre. Nemrég beindult programjában ugyanakkor a vezetés zászlajára tűzte a szoftverlegalizációt: a kínai hivatalokban használt alkalmazások eredetiségét szavatolni hivatott kezdeményezést jelentettek be. Erre egy amerikai-kínai kormányzati körök között történt találkozó után derült fény, miután az USA Kereskedelmi Minisztériuma közzétette a Vang Csisan miniszterelnök-helyettes vezetésével lezajlott távol-keleti küldöttséggel való tárgyalások eredményét.
AP
Eszerint Kína komoly lépéseket tesz államigazgatásának átvilágítása érdekében, illetve azért, hogy állami szinten mindenhol legális szoftvereket használjanak az országban. Ez nem kis feladat a világ legnagyobb népességgel bíró országában, ahol a politikai berendezkedés miatt egyébként is szerteágazóan át- és átszövi az állami irányítás a mindennapi életet. Ennek ellenére Qishan ígérete szerint 2012 közepére befejeződik a program tartományi kormányzatokra vonatkozó része, 2013-ra pedig a városi és megyei önkormányzatok is tisztává válnak.
Legalize it!
Arról ugyanakkor nem esett szó, miként hajtja végre legalizációs tervét Kína. Hiszen a felhasznált szoftverek nem csak úgy tehetők jogtisztává, hogy megvásárolják az addig illegálisan használt, tört verziót; reális opció a nyíltforrású, ingyenes változatokra való átállás is. Elképzelhető tehát, hogy nagyobb bevétele ebből az intézkedéssorozatból nem lesz a nyugati jogtulajdonosoknak, ugyanakkor az ország újabb lépést pipálhat ki a szélesebb kereskedelmi megállapodások útjában álló akadályok elhárítása kapcsán. Az biztos, hogy növelni fogják az auditálások és a szúrópróbaszerű ellenőrzések számát, ezt maga a miniszterelnök-helyettes közölte az amerikai féllel.
Hamis szoftverek lefoglalása Kínában - támogat, tűr, tilt
Nem érkezett derült égből villámcsapásként a bejelentés, hiszen a rizs hazájában már tavaly elindult ez a folyamat, igaz, akkor még meglehetősen limitált keretek között. Elsőként a központi vezetés informatikai infrastruktúráját világították át a kínaiak, átállva a legális szoftverlicencek használatára. Ez akkor jelentős kiadással járt együtt: a kormányzati hivatalok felmérését követően 58,3 millió dollár értékben ruháztak be operációs rendszerekbe, irodai alkalmazásokba és antivírus megoldásokba.
Kína annyira komolyan veszi a jogtiszta szoftverek használata melletti elköteleződését, hogy az USA-val folytatott legutóbbi tárgyalás során ígéretet tettek a program üzleti szereplők felé való népszerűsítésére is. Utóbbi már a BSA elnök-vezérigazgatója, Robert Holleyman elismerését is kiváltotta, aki szerint Kínában beindult a „szoftvertisztulási" folyamat.
Saját érdekektől vezérelten
Minden elmaradott, de dinamikusan fejlődő ország életében eljön az a pillanat, amikor az előrébb járók másolása már nem biztosít elég fejlődési potenciált, saját fejlesztésekre is szükség van. Ha azonban mások szerzői jogait nem tartja tiszteletben az állam, akkor saját szellemi tulajdona esetében sem számíthat megbecsülésre - közkedvelt magyar kifejezéssel: visszanyalhat a fagyi. Kína elérhette ezt az inflexiós pontot, és felismerve saját érdekeit, döntött a legalizáció mellett.
null
Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a tört programok komoly veszélyforrásnak számítanak, hiszen már a törés során is belekerülhet olyan „ajándék", ami információszivárgáshoz, adatvesztéshez, a biztonsági rendszereken kinyitott hátsó kapukhoz vezethet. Ráadásul ezeket az alkalmazásokat kétes eredetű forrásokból szerzik be, melyeken szintén gyakran találhatók különböző malware-ek, amik még akkor is megfertőzhetnek komplett számítógépes rendszereket, ha a tört alkalmazás egyébként mentes minden digitális károkozótól. Kína pedig minden bizonnyal nem akar úgy járni, mint az irániak, akiknek bushehri urándúsítóját egy szofisztikált izraeli malware tette tönkre...
