A BRFK Értékelő Osztály szerint  a legtöbb esetben a beérkező lakossági bejelentések kétharmada káros tartalmakra vonatkozik, amely nem mindig számít bűncselekménynek, de már sérthetik az egyén vallási, etnikai hovatartozását, illetve személyiségi jogait.

„Ilyen esetekben, mint például közösségi oldalakon feltett sértő képek/videók eltávolításában a együttműködünk jogi, illetve civil és állami szervezetekkel, hogy szakemberek támogatásával mielőbb kapcsolatba lépjünk a gyakran külföldi tulajdonban lévő üzemeltetőkkel” – mondta Pál Tamás, a BRFK Számítógépes Bűnözés Elleni alosztályának vezetője.

A Symantec által minden évben kiadott átfogó kiberbűnözési elemzés, az ISTR tanulmány adatai is alátámasztják az online bűnözés folyamatos térnyerését. A 2011-es riport szerint több,mint 286 millió egyedi rosszindulatú program létezik világszerte, ez 19 százalékos növekedést jelent a 2009-es adatokhoz képest, amikor a károkozók száma 240 millió volt.

A rosszindulatú vírusok között kiemelt szerepet kapnak az olyan már hétköznapinak számító kémprogramok, amelyek legtöbbször a felhasználók tudta nélkül futnak számítógépeiken és folyamatosan gyűjtik a bizalmas információkat.

„Gyakori csapdának számít, hogy a felhasználó véletlenül rákattint egy felugró ablakra, amely különös oldalra irányít vagy a felhasználó egy ingyenes program letöltésével egy olyan kémprogramot is letölt, amely figyeli a felhasználó tevékenységét, legyen szó bankkártya információkról vagy jelszavakról.

A kémprogramok, illetve adware-ek esetében általában hasonló forgatókönyvhöz szoktak folyamodni a bűnözők: vagy egy ingyenesen letölthető program mellé fűzik károkozóikat, illetve pop-up ablakokon hívják fel a figyelmet egy nagyon kedvező vagy ingyenes ajánlatra, ezekhez általában egy „igen”, illetve „nem” opció is tartozik, amelyre ha a felhasználó rákattint elindítja a vírus letöltését” –hívta fel a figyelmet Gombás László, a Symantec biztonsági szakértője.

A kémprogramok nem állnak messze a személyazonosság lopástól, hiszen gyakran használják fel a felhasználók személyes bankártya adatait, fényképeit vagy egyéb bizalmas információkat.

Az elmúlt két évben ezenek a károkozóknak a legjobb táptalajává a közösségi média, illetve az új mobil eszközök váltak.
A közösségi oldalakon jelen levő technikákkal viszonylag könnyen sok ember gépét fertőzhetik meg az online bűnözők és személyre szabottan terjeszthetik célzott vírusaikat. A fertőzött károkozókon kívül megerősödött a social engineering technika is, amikor a bűnözők szociális viselkedéseket vizsgálva személyreszabott, rafinált technikkákal férkőznek az áldozat közelébe, hogy információkat csaljanak ki.

A leggyakoribb közösségi médián terjedő csapdák között említhetjük az olyan csábító tartalmakat, amely sorozatok legpikánsabb részeiről, valóság showk végeredményéről, illetve kínos családi botrányokat tartalmazó videókat ígérnek, továbbá olyan internetes hoaxokokat, mint az elmúlt évben Saddam holttestéről és Kadhafi utolsó pillanatairól készült felvételeket. A múlt héten ezekhez hasonló, a sajtóban nagy nyilvánosságot kapó tragikus körülmények között elhunyt popdíváról, Whitney Houstonról készült utolsó videóval   csalták be áldozataikat a portugál kiberbűnözők.