szerző:
MTI

Az első, teljesen magyar fejlesztésű műhold, a napelemekkel működő Masat-1 pályája egy részén a Föld árnyékában halad, ami "érdekes változás". Eddig folyamatosan napsütésben haladt, és állandóan kapott energiát, most azonban ez a kedvező állapot megszűnt – magyarázta a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

Most nem töltődnek a napelemek és hőenergiát sem kap a műhold, a mérések szerint a Masat-1 egyik oldallemeze mínusz 8 Celsius-fokra lehűlt. Ez azonban egy átmeneti állapot, ahogy a műhold forog, visszamelegszik.

Az áramköröket fokozottabb igénybevételnek teszik ki a ciklikus termikus változások, az, hogy a műhold hol felmelegszik, hol pedig lehűl. Ez azt jelenti, hogy az elektromos kötések, huzalok „mozognak”, a hőfok függvényében hol kitágulnak, hol összehúzódnak. A ciklikus változások egészségtelenek a műhold számára, de ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével kellett megtervezni és tesztelni a műholdat – mondta Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, az űrkutató csoport vezetője.

Ismertetése szerint a Masat-1 a 102 perces pályájából körülbelül 20 percet tölt árnyékban, de a következő két-három hétben a helyzet rosszabbodik: március közepére a műhold pályájának a felén sötétben halad, és csak a fele lesz napfényben.

"Még várunk a stabilizációs kísérlettel, mivel ez energiaigényes művelet. Jelenleg olyan helyzetben pörög a műhold, hogy az antenna forgása sem zavarja a vételt. Folyamatosan kapjuk az adatokat 102 rádióállomástól a világ 24 országból. A következő 2-3 hétben, amíg a Masat-1 a legrosszabb helyzetbe kerül, nagyon izgalmas lesz látni, hogy a tervezésnek megfelelően működik-e, tehát a belső hőmérséklet, hőeloszlás olyan-e, mint terveztük, és az energiaellátással nem lesz-e valami probléma. Megfigyeljük, hogy jól tervezték-e a műholdat - vesszük az adatokat és nézzük, hogy mi történik ott fent" – mondta még Gschwindt András.

A Masat-1 az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. A kisméretű, 1 kilogramm tömegű, kockaalakú pikoszatellit a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.

Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állása után a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti. A fedélzeten úgynevezett félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Csúnya vége lett egy ferencvárosi házibulinak

Csúnya vége lett egy ferencvárosi házibulinak

Az anglikán egyház tanácsai Brexit esetére: imádkozzon és igyon egy teát

Az anglikán egyház tanácsai Brexit esetére: imádkozzon és igyon egy teát

Heccből kővel dobálta az autósokat

Heccből kővel dobálta az autósokat

A nyílt utcán sértegette öltözködése miatt a riporternőt az utrechti lövöldöző

A nyílt utcán sértegette öltözködése miatt a riporternőt az utrechti lövöldöző

Nem szavazták meg a költségvetést, áprilistól nem kap állami pénzt a XV. kerület

Nem szavazták meg a költségvetést, áprilistól nem kap állami pénzt a XV. kerület

12 évnyi adat tűnt el a MySpace-ről, 50 millió zenefájl veszett oda

12 évnyi adat tűnt el a MySpace-ről, 50 millió zenefájl veszett oda