A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Szigetvári Csaba, a helyi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektvezetője elmondta, hogy a 120 ezer lakosú nagyváros mentén elterülő, 370 hektáros erdőben a megfigyelések szerint védett macskabagolyból jelenleg öt-hat költőpár él. A fás terület szélén látnak fokozottan védett kuvikot, valamint a közeli fasorokban erdei fülesbaglyot is. Látogatja az erdőt az egyre ritkább, ugyancsak fokozottan védett gyöngybagoly is, de ez a madárfajta nem ott, hanem épületekben, főként magtárakban, templomtornyokban él.
Az önkéntes természetvédők az odúkészítéssel a baglyok életterét szeretnék növelni, mivel az erdőben fogy az idős fa, amelyen akkora odú képződhet, ahol a nagyobb termetű madarak költeni és fiókáikat felnevelni tudnák.
A baglyok szerepe fontos a természet egészséges működésének fenntartásában - emelte ki Szigetvári Csaba -, hiszen éjszakai ragadozóként irtják a kártékony pockokat, egereket.
MTI
A szombati odúkészítésen - amelynek helyszíne a Sóstói-erdőben lévő tornapálya - kétféle mesterséges költőhelyet alakítanak ki az önkéntesek. Főként macskabaglyok fészkelő helyének doboz alakú, 70 centiméter magas, 20 centiméteres röpnyílású odú készül, amelynek belterülete 30x30 centiméteres lesz. A kuviknak pedig fekvő, fatörzsszerű, hengeresen szivar alakú, egy méter hosszú odút készítenek, 7-8 centiméteres röpnyílással.
Az odúkat az erdőben, a fás terület szélén és a közeli fasorokban helyezik ki abban a reményben, hogy ezzel növelni tudják a környéken élő baglyok számát, hiszen a madarak a közelgő tavaszt érezve mostanában keresnek maguknak fészkelő helyet.
A projektvezető megemlítette, hogy a mesterséges odúkból juttatnak a város más külterületi, kisebb erdeibe, az Oláh-réti Természetvédelmi Területre, valamint a Nyíregyháza környéki bokortanyákba is, ahol szintén élnek baglyok.
