Újabb ázsiai akkuipari cég jött volna Magyarországra, de gyorsan meggondolta magát
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
A prototípus után a szakemberek már a legújabb szondát építik, amelyet ténylegesen az űrbe küldenek majd. Kína harmadik holdszondája Föld- és űrfigyelő műszerek, valamint az életkörülményeket vizsgáló berendezések mellett egy holdjárművet is visz magával.
Várhatóan 2013-ban indul, és másfél méter magas, 200 kilogramm tömegű holdjárója valószínűleg hónapokig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket.
A közlemény szerint Kína 2013-ban egy átfogó, nagy felbontású Földmegfigyelési rendszer kialakításának részeként új típusú műhold tervezését is megkezdi, maga a rendszer 2020-tól működhetne - derül ki a dokumentumból, amelyet a Hszinhua hírügynökség ismertet. Eszerint ez az ország 16 kiemelt tudományos projektjének egyike, amely segíti a mezőgazdaság modernizálását, a katasztrófa-előrejelzést és a nemzetbiztonságot.
Az ország második holdszondáját, a Csang'o-2-t 2010 októberében állították holdkörüli pályára. Kínai szakemberek szerint az eddigi legnagyobb felbontású felvételeit köszönhetik neki a Hold felszíni részleteiről, különösen a Szivárvány-öböl térségéből, amely a tervek szerint a következő holdszonda leszállóhelye lesz.
A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou-7 űrhajóval három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A Hold-program záró szakaszában - 2024 körül - kínai űrhajós szállna le a Holdra.
Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej volt, a Sencsou-5 űrhajón utazott 2003-ban.
