Az Észak-Afrikából tartó 16 méter hosszú és 5 méter széles hajó Szicília partjainál süllyedt el a Kr. u. 3. században. A roncsra egy fél éve találtak rá kétméteres mélységben olasz búvárrégészek - olvasható a Discovery News hírei között.

Hivatalosan a hajó rakományát a legkülönfélébb amforák alkották, amelyekben olajbogyót, bort, olajat, diót, valamint a népszerű halszószt, a garumot szállították. A régészek viszont mindenfelé szokatlan alakú csöves tetőcserepeket is felfedeztek a roncsok között.

"Apró terrakotta csövekről van szó, amelyeket egymásba illesztve kígyószerű alakzatot kaptak. A római építészek ilyen elemek segítségével könnyítették meg a boltozatokra nehezedő terhelést" - hangsúlyozta Sebastiano Tusa, a szicíliai örökségvédelmi hivatal főfelügyelője.

Észak-Afrikában ezek a tetőcserépelemek negyed annyiba kerültek, mint Rómában, ezért a tengerészek csempészettel egészítették ki soványka bérüket. A terrakotta csövecskéket minden lehetséges helyre felstószolták a hajón, majd Rómába érve, jó pénzért eladták.

Frank Sear, a Melbourne-i Egyetem ókortörténésze szerint ezek a terrakotta elemek a Kr. u. 2. században terjedtek el Észak-Afrikában, de népszerűek voltak Szicíliában, ahogy Rómában és a birodalom más pontjain is.

A csempészáru és az élelmiszerek szállítására szolgáló amforák tökéletes épségben maradtak fenn, ugyanis a hajót vastag üledékréteg fedte be, amely a hajó szerkezeti elemeinek jó részét is megőrizte.

"Több mint hétszáz faelemet tártunk fel, amikor összerakosgatjuk, ez lesz a valaha előkerült legteljesebb római hajó" - hangsúlyozta Sebastiano Tusa. A hajóroncsot jelenleg Salernóban konzerválják, s körülbelül két év múlva állítják ki a helyi múzeumban.