Csang és kutatócsoportja egy éve, 2011 májusában nyert ki magzati kötőszövetet egy 45 napos terhes Holstein-marhából. A kutatók genetikailag is módosították a sejteket, hogy azok laktózbontó enzimet termeljenek. A génmérnökséggel létrehozott magzatot júliusban ültették be egy tehén méhébe, Lakes körülbelül kilenc hónappal később jött világra.
A laktózbontó enzim a tejben található laktózt más cukrokká, galaktózzá és glükózzá bontja le, így megkönnyíti a laktóz-intoleranciával élő embereknek a tejtermék emésztését.
Kínában az emberek majdnem 60 százaléka laktózérzékeny, az ételallergia tünetei a kiütésektől a hasmenésen keresztül különböző emésztőszervi zavarokig terjednek.
"Lakes, a borjú valóságos áldás ezeknek az embereknek" - hangsúlyozta Csang. Az állat 25 hónapos korában adhat tejet, miután kihordta borjait.
Lakes nem egyetlen próbálkozás eredménye, tavaly 14 szarvasmarhánál végezték el a beavatkozást, ezután idén áprilisban öt borjú jött világra. Közülük három hordozta a laktózbontó enzimet kódoló gént, ám kettő elpusztult a születését követő 24 órán belül.