Kitenyésztették a világ első genetikailag módosított borjúját, amely két éven belül alacsony laktóztartalmú tejet ad – ezt jelentették be egy észak-kínai egyetem kutatói. A Lakes nevű borjú április 24-én született a Belső Mongóliai Agrártudományi Egyetem egyik laboratóriumában, amelynek vezetője, Csang Li azt mondta, hogy a nőstény borjú egészséges és erős.
Csang és kutatócsoportja egy éve, 2011 májusában nyert ki magzati kötőszövetet egy 45 napos terhes Holstein-marhából. A kutatók genetikailag is módosították a sejteket, hogy azok laktózbontó enzimet termeljenek. A génmérnökséggel létrehozott magzatot júliusban ültették be egy tehén méhébe, Lakes körülbelül kilenc hónappal később jött világra.
A laktózbontó enzim a tejben található laktózt más cukrokká, galaktózzá és glükózzá bontja le, így megkönnyíti a laktóz-intoleranciával élő embereknek a tejtermék emésztését.
Kínában az emberek majdnem 60 százaléka laktózérzékeny, az ételallergia tünetei a kiütésektől a hasmenésen keresztül különböző emésztőszervi zavarokig terjednek.
"Lakes, a borjú valóságos áldás ezeknek az embereknek" - hangsúlyozta Csang. Az állat 25 hónapos korában adhat tejet, miután kihordta borjait.
Lakes nem egyetlen próbálkozás eredménye, tavaly 14 szarvasmarhánál végezték el a beavatkozást, ezután idén áprilisban öt borjú jött világra. Közülük három hordozta a laktózbontó enzimet kódoló gént, ám kettő elpusztult a születését követő 24 órán belül.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
