A magyar felnőttek 29 százalékának volt okostelefonja tavaly év végén. A 2,4 millió okostelefont főleg a fiatalok, a férfiak, az iskolázottabbak és a budapestiek birtokolják. A használók 60 százaléka szokott internetezni telefonján, ennél valamivel kevesebben emaileznek és látogatják a közösségi oldalakat – derül ki az eNET-Telekom Jelentés az internetgazdaságról című felméréséből.
Magyarországon tavaly év végén 6,8 millió hagyományos mobiltelefon és 2,4 millió okostelefon volt használatban, ez 29 százalékos okosmobil-penetrációs jelent. A készülékállomány ugyanakkor csak azoknak a telefonoknak a számát mutatja meg, amelyek adatot forgalmaztak, azt nem, hogy ki hány telefont használ. A férfiak, a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek, illetve a fővárosban és a megyeszékhelyeken lakók körében átlag feletti az okostelefon-használat. Az alkalmazásletöltések vizsgálata során kiderült, hogy ők intenzívebb mobilhasználók is.
Érdekes adat, hogy az okostelefon-használók több mint 60 százaléka szokott internetezni a telefonján. Vagyis az okostelefon-tulajdonosok harmada egyelőre nem él telefonja egyik legfontosabb képességével, sem mobilinternet szolgáltatás, sem wifi használatával. Ugyanakkor az okostelefonnal rendelkező iskolázott, fővárosi, fiatal férfiak mintegy 70 százaléka mobilnetezik.
A mobilinternet-előfizetések adataiból az is látszik, hogy a felhasználók közel 40 százaléka a jelenlegi előfizetését többféle eszközön is használja.
Emailt a felhasználók 53 százaléka olvas az okostelefonján. A legaktívabb, budapesti csoport 72 százalékban levelezik a telefonján.
A közösségi oldalak látogatottsága majdnem olyan népszerű, mint az emailezés, az okostelefon-felhasználók 45 százaléka rendszeresen látogat ilyen oldalakat telefonján. Sőt, a községekben, falvakban élők közül többen látogatják a közösségi oldalakat, mint ahányan emailt használnak. A Facebookot valamivel több mint 1,2 millió felhasználó nézi okostelefonján is Magyarországon.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
