szerző:
HVG

(A HVG korábbi cikke a 2018. március 14-én elhunyt világhírű fizikusról, Stephen Hawkingról.)

„Álmomban ép testben élek” – vallotta meg egyik interjújában Stephen Hawking brit fizikus, akinek öt évtizede azt jósolták, két-három éven belül meghal. Már 70 éves, noha vészes izomsorvadással járó gyógyíthatatlan betegsége szinte teljesen megbénította, és miközben a tolószékéhez kötve alig tud kommunikálni, fáradhatatlan agyával az univerzumban bolyong, elméleteket állít fel, és a jelen leghíresebb elméleti fizikusa.

Hawking 1942. január 8-án (mint mindig emlegeti, az olasz Galileo Galilei halálának 300. évfordulóján) Oxfordban született, két húgát és örökbe fogadott öccsét főleg a szabad szellemű anya nevelte, mert a trópusi betegségek kutatásával foglalkozó orvos apa sokat volt távol a családjától. A család nem dúskált az anyagiakban, autóként kiszuperált taxit használt, és lakókocsiban nyaralt.

A vézna Hawking a középiskolában nem volt jó tanuló, a társai nem fogadták be, ezért inkább a dzsesszbe és a klasszikus zenébe temetkezett, rádió- és tévéalkatrészekből próbált számítógépet eszkábálni. Az Oxfordi Egyetemre kiváló fizikatudásának köszönhetően már 17 évesen felvették, az első év után beilleszkedett, táncolni járt, és kormányos lett az evezőscsapatban. Kozmológiát akart tanulni, ezért 1962-ben Cambridge-be ment. A sci-fi íróként is ismert Fred Hoyle professzor tanítványa szeretett volna lenni, és csalódottan fogadta, hogy csak a kevésbé neves Dennis Sciamához tudott bejutni, de kiderült, nála jobban tud haladni.

Előbb a beszéde vált akadozóvá, majd a keze bizonytalanodott el, végül 21 éves korában megállapították, hogy gyógyíthatatlan izomsorvadásban szenved, ami azonban a szívét nem érinti, és az agya is tiszta marad. Hónapokra depresszióba zuhant, és csak Wagner-zenét hallgatott, aztán ráköszöntött a szerelem: 1962 szilveszterén ismerte meg a szintén egyetemista Jane Wilde-ot, akit 1965 júliusában feleségül vett, és három gyerekük született. Előbb az ősrobbanást kutatta, majd a fekete lyukak működésével kezdett el foglalkozni, és 1974-ben bebizonyította, hogy azok sugárzást bocsátanak ki, amit Hawking-sugárzásnak neveztek el. 32 évesen lett a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagja, 1979-ben pedig a Cambridge-i Egyetem matematika tanszékének 17. Lucas-professzora, amely posztot másodikként, 1669–1702 között Isaac Newton töltötte be.

Világszerte ismertté 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című könyve tette, amelyben népszerű kozmológiai összefoglalót írt. A könyv 234 hétig szerepelt a londoni The Sunday Times sikerlistáján, és legalább tízmillió példányt adtak el belőle. Hawking híres és gazdag lett, de 1969 óta tolószékben élt, a beszédkészségét pedig 1985-ben elveszítette, miután egy genfi útján tüdőgyulladást kapott, és gégemetszést hajtottak végre rajta. Állandó ápolásra szorult, beszédszintetizátort alkottak neki, amellyel a még mozgatni tudott két ujjával bevitt mondatok amerikai akcentusú hangon szólaltak meg.

Rajongói nagy megrökönyödésére 25 évi házasság után elvált feleségétől, aki keserű önéletrajzában úgy emlékezett vissza, hogy hiába áldozta fel a karrierjét a férje gondozásáért – akinek a könyvsiker után mindig el kellett mondania, hogy nem Isten –, ő az egyik ápolónőjét, Elaine Masont választotta, aki a beszédszintetizátor készítőjének a felesége volt. Hawking 1995-ben kötött második házassága – amelyet Elaine számlájára írt furcsa sérülések kísértek, de a fizikus mindig balesetre hivatkozott – is válással végződött 2006-ban, ami után a tudós kapcsolata újra javult Jane-nel és a gyerekeivel.

Az életet a betegsége ellenére élvezni próbáló, reklámokban is fellépő Hawking a popkultúra ikonja is lett. A Star Trek: Az új nemzedék című sci-fi sorozat egyik epizódjában önmagát játszva Albert Einsteinnel és Newtonnal pókerezik, alakja szerepelt a Simpson család és a Futurama animációs sorozatokban, és a gépi hangját kölcsönözte a Pink Floyd 1993-as, The Division Bell lemezén lévő Keep Talking című számhoz.

Tudós körökben viszont ellentmondásos a megítélése. A brit Physics World szaklap 1999-ben megszavaztatta a világ vezető fizikusait, kit tartanak területük valaha élt legnagyobb koponyájának: Einstein fölényesen nyert, Newton volt a második – Hawkingnak egyetlen voks jutott. Az idén fizikai Nobel-díjat – amiben Hawking nem részesült – kapott Peter Higgs professzor pedig úgy vélte, nehéz kollégájával tudományos kérdésekről vitatkozni, mert a hírneve miatt azonnal készpénznek veszik, amit mond.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu/MTI Tech

Meghalt Stephen Hawking

A brit elméleti fizikus 76 éves korában hunyt el, a hírt a családja jelentette be.