szerző:
HVG

Jön az okosszemüveg, távgyógyít a doktor, de a leghétköznapibbnak tűnő technika sem a múlté: továbbra is üzlet az sms és a tévé-előfizetés – írja a Deloitte idei technikai előrejelzése.

Az idén kezdődik a hordható elektronikus kütyük – elsősorban az okosszemüvegek, a fitneszpántok és az okosórák – korszaka, és az igazi elterjedésük sem késik már sokáig: 2016-ra, de legalábbis az évtized végére várható. A Deloitte idei nemzetközi előrejelzése szerint a parányi kijelzővel és számítógéppel felszerelt okosszemüvegből, illetve az egészségügyi adatokat jelző fitneszpántból az idén 4-4 millió fogy majd, ám 2016-ra több tízmillió, 2020-ra pedig százmillió darabos lesz a forgalom. Ez nagy üzlet lehet, hiszen egy Google-szemüveg ára most 1500 dollár, egy okosóráé pedig 200 dollár körül mozog. „Ez a fejlemény akár meglepő is lehet, hiszen az új módinak több komoly korlátja van: az okosszemüvegek sohasem lesznek használhatóak erős és közvetlen napfényben, a képernyő biztonsági okokból mindig kicsi marad, így egyszerre legfeljebb tíz szó tűnhet fel rajta, és mivel csak kis akkumulátor fér el a szemüvegen, nagyon nehéz lesz a mobiltelefon-kapcsolat hozzáadása” – írja a Deloitte.

Az Epson okosszemüvege egy januári bemutatón
©

Az okosszemüvegek kiváló reklámhordozókká válhatnak: a hirdetések az eszköz viselőjének tartózkodási helyéhez vagy az éppen szemügyre vett termékhez, illetve a rajta található vonalkódhoz alkalmazkodnak majd. A Deloitte szerint az okosszemüvegek fényes jövő előtt állnak, a karórákat azonban a megokosodás sem menti meg. Az embereket annyi óra veszi körbe – egyebek mellett a naponta több mint százszor megtekintett telefonon, illetve az asztali számítógépeken vagy akár a mikrohullámú sütőkön –, hogy még akkor sincs túl sok értelme egy karon viselt, viszonylag kis kijelzős órának, ha mobiltelefonos képességekkel látják el. „Az okosórák áttörését tavaly karácsonyra várták, ám szerintem ezek a kütyük hozták az utóbbi évek legnagyobb technológiai buktáját” – értékeli a piaci tapasztalatokat Antal Lajos, a Deloitte Zrt. informatikai biztonsági és adatvédelmi üzletágának vezetője.

Diktál a beteg, írja a doktor

Az idei év másik sztárjának az elektronikus orvoslátogatás, az eVisit ígérkezik, amikor a páciensek internetes alapú videokapcsolat révén „keresik fel” az orvost. Az idén százmillió ilyen vizit várható, elsősorban Észak-Amerikában, ahol már a 600 millió orvoslátogatás 25 százalékát teszik majd ki a digitális vizsgálatok, és gyorsan növekszik a nyugat-európai piac is. Számítások szerint a 2012-esnél négyszer több eVisittel az idén világszerte ötmilliárd dolláros megtakarítást lehet elérni. Hasonló eljárásokkal korábban is kísérleteztek – már 1920-ban is, amikor a telefontól várták a megváltást –, ám áttörés csupán most várható. Ennek hátterében az áll, hogy már az orvosokat leggyakrabban meglátogató idősebbek is elfogadják a korszerű technikát, a műszaki megoldások és az adatátviteli rendszerek pedig mostanra váltak annyira megbízhatóvá, hogy egyes esetekben valóban pótolhatják a személyes látogatást. Az eVisit jóval több, mint hogy a beteg a kamera előtt mutatja meg a nyelvét; az orvosok a képek és videók mellett online kérdőívekre adott válaszok alapján döntenek a kezelésről.

Fontos szerep jut a „második véleményt” nyújtó internetes oldalaknak. Ezeken a honlaponokon olyan, tekintélyes orvosok vizsgálják meg újra a leleteket, akiket élőben már csak a több ezer kilométeres távolság miatt sem lenne könnyű felkeresni. Bár Magyarországon is vannak szabályozási problémák – az orvosok által távkapcsolatban nyújtott szolgáltatások hivatalosan nem minősülnek orvosi kezelésnek, és az eVisit során receptet sem lehet felírni –, a legegyszerűbb, illetve a legbonyolultabb esetekben elterjedhet az eVisit. Megfázásra általában úgysem receptköteles szereket ajánlanak az orvosok, súlyos betegségek esetén pedig jól jön egy tekintélyes szakértő véleménye videón is.

Auditórium maximum

Még nem egyértelmű, mi lesz a tömeges internetes kurzusok (MOOC) sorsa. Az idén már több mint 10 millió ilyen tanfolyam (HVG, 2013. május 18.) indul világszerte. Ez kétszer annyi, mint két évvel korábban, de összehasonlításul érdemes felidézni, hogy világszerte 100–125 millió diák vesz részt a felsőoktatásban, és ők évente több mint egymilliárd kurzust hallgatnak. A MOOC-képzéseket ráadásul olyan kevesen csinálják végig, hogy a felsőoktatásban ők csupán az összes végzős 2 ezrelékét teszik ki. Más felmérések szerint, míg az egyetemeken és a vállalatok által az alkalmazottaiknak indított online tanfolyamokon 90 százalék körüli a kurzust végigvivők aránya, a MOOC esetében ez a szám 7 százalék körül alakul. Távoktatás egyébként korábban is létezett – már 1895-ben is akadtak egyetemek, amelyek postán küldték ki a tananyagot –, ám a MOOC azért különleges, mert akár milliók is részt vehetnének egy-egy tanfolyamon.

Az ilyen tanfolyamok alacsony befejezettségi mutatója mögött nem az áll, hogy ez a képzési forma kevesebbet ad, mint a hagyományos – több tanulmány szerint a MOOC-képzést végigcsinálók jobb eredményt érnek el a vizsgákon, mint a többi diák –, inkább az lehet a magyarázat, hogy az ingyenes vagy nagyon olcsó kurzusokra beiratkozókat nem a vizsgakényszer, hanem a személyes érdeklődés hajtja. A MOOC egyelőre Magyarországon sem szárnyal.

Mint a tornasorban a gyerekek

A 750 milliárd dolláros nappali. Így mutatja be a Deloitte idei technikai előrejelzése azt a piacot, amelyen a tévé szerepe lassan csökken, miközben az időtöltés eszközei közül a táblagép és a mobiltelefon lendíti fel az üzletet. Talán meglepő, hogy az elemzők egy kalap alá vesznek öt, nemrég még elég különbözőnek tekintett eszközt: a tévét, a személyi számítógépet (amely egyre inkább laptop formáját ölti), a videojátékot, a táblagépet és az okostelefont. Pedig ezek már úgy állnak egymás mellett, „mint a tornasorban a gyerekek” – magyarázza Antal Lajos. Méretben eltérőek ugyan, de nagyjából ugyanazt tudják. Az eszközök között ma már nem a funkciójuk jelenti a különbséget, hanem az a kényelmi szempont, hogy zsebben, táskában elférnek-e, vagy állandó helyük van a szobában.

A technika és a piac egyaránt egymás közelébe szorította ezeket a kütyüket. Pár éve, a tévégyártás fellendülése közben még olyan nagy kapacitásokat építettek lcd képernyők gyártására, hogy egyszeriben olcsóbbak lettek a laptopok is, ez aztán lendületet adott a még kisebb kijelzők gyártásának, így ma már – a játékkonzolokat leszámítva – mindegyik említett eszköz igen jó minőségű lcd kijelzőkkel működik. Az okostelefonok és a táblagépek terjedésének köszönhetőek a kisebb memóriaegységek, amelyek hamar lehetővé tették az ultrabook néven is ismert, még vékonyabb és könnyebb laptopok elterjedését, ez a piacnövekedés pedig olcsóbbá tette az okostelefonokat, amelyek százdolláros példányait hamarosan követhetik a hasonlóan alacsony árú, de elfogadható minőségű táblagépek is.

A táblagéppiac növekedésének lassulását és a vásárlói szerkezet átalakulását jósolják a szakértők. A tabletek első, drága generációit olyan jómódú felhasználók vásárolták meg, akik gyakran kapcsolódtak az internethez a készülékükkel, és azt internetes vásárlásra is használták. Az olcsóbbá váló táblagépek vásárlói között viszont tömegesen vannak olyanok, akik leginkább játszáshoz vették az olcsóbb tabletet, és nem szándékoznak gyakran felmenni a világhálóra. A Deloitte szerint lassan telítődik a tabletpiac, az évtized hátralévő éveiben már nem várható jelentős forgalombővülés. Az idén világszerte 285 millió táblagép talál gazdára 100 milliárd dollár értékben, 2018-ban a gyártók ugyanekkora vagy valamivel kisebb bevételre számíthatnak.

Ezen a bizonyos 750 milliárd dolláros piacon (amely majdnem kétszer akkora, mint 2007-ben) a tévé már túl van karrierje csúcsán. 2011 óta világszerte kevesebbet keresnek rajta a forgalmazók, miután sem a térhatású kép, sem az internetkapcsolat, sem a hang- és mozdulatvezérlés nem vette rá a nappalik lakóit, hogy drága pénzért lecseréljék régebbi a készülékeiket. És mivel a pc-k forgalma is visszaesőben van, a játékkonzoloké pedig csak 10 milliárd dollár körül mozog, a tabletek és az okostelefonok lehetnek a növekedés motorjai.

Üzenet a mobilcégeknek

Okostelefont sem olyan könnyű már eladni. A piac telítődik, terjeszkedni inkább a fejlődő országokban lehet, és ez máris érezteti hatását: a készülékek világpiaci átlagára csökkenőben van. A fejlett országokban az idén leginkább az 55 év fölöttiekre (ők teszik ki ezen országok felnőtt lakosságának negyedét) számíthatnak az okostelefonnal kereskedők. Már csak azért is, mert akik pusztán telefonálni akarnak, azok gyakorlatilag már nem találnak a boltokban egyszerűbb készüléket (szakzsargonban: feature phone-t). Lehet, hogy egyelőre az idősebbek nem használják ki az okostelefonjuk teljes tudását – de éppen ebben rejlik üzleti lehetőség a telefontársaságok számára. Az idősebbek a pc-t és az inernetezést is lassabban szokták meg, de aztán lelkes felhasználókká váltak. A mobilcégeknek most a mobil-adatforgalomra érdemes rászoktatniuk őket.

Csakhogy e korosztály tagjainak negyede egyetlen alkalmazást sem tölt le az okostelefonjára – derült ki egy 11 fejlett országban végzett felmérésből. Talán azért sem, mert nehezen igazodnak el az appok milliói között, ahol hiányzik a korosztályok szerinti szűrő. De nincs sok köszönet az idősebbeknek eddig fejlesztett appokban sem: nem jó érzés a szenioroknak, ha egészségvédő szoftverekkel árasztják el őket, mert ez gyöngülő állapotukkal szembesíti őket. Az nem csak az idősebbek gondja, hogy kicsúszhat az ellenőrzésük alól az adatforgalom díja, de őket talán az átlagosnál is jobban riasztják a rémisztő híradások a váratlan, hatalmas mobilszámlákról. A telefontársaságoknak nemcsak az átalánydíjas adatforgalommal érdemes megnyerniük az egyelőre habozó vásárlókat, hanem a kezdő felhasználóknak – azaz nem megbélyegzően az öregeknek, hanem minden új kuncsaftnak – szánt külön mobilos szolgáltatásokkal és bolti eladóterekkel is.

Az internetes szolgáltatások térhódítása közepette a mobilcégeknek továbbra is kiváló profitforrásuk marad a legegyszerűbb termékük, az sms, amelynek a bevétele talán 2017-ben kezd csak csökkenni. A rövid szöveges üzenetek köztudottan szinte semmibe sem kerülnek a telefontársaságoknak, viszont 2014-ben világszerte több mint 100 milliárd dollár bevételt hoznak nekik. Ez körülbelül ötvenszerese annak, amit a pár éve amúgy szépen terjedő egyéb üzenetküldő szolgáltatások (mobile instant messaging, MIM) termelnek, pedig ezeken több mint kétszer annyi üzenet (napi 50 milliárd, szemben a 21 milliárd sms-sel) várható az idén. Ezek közül talán a WhatsApp a legismertebb, és idetartozik például a WeChat, az iMessage, a Snapchat, a Line. Hátrányuk, hogy – a gyakorlatilag világszabvány sms-től eltérően – külön-külön hálózatot alkotnak, valamint az is, hogy internetkapcsolatra (mobil vagy wifi) van szükség hozzájuk. Üzleti modelljüket is keresik még. A felhasználók többnyire semmit sem vagy keveset fizetnek értük, és a hirdetési bevételeik sem nagyok.

Terjedésük mégis megállíthatatlan, és várható, hogy nemcsak az sms, hanem az e-mail és – gyors válaszokra épülő csevegőfunkciójuk révén – a telefonbeszélgetés piacából is nagyobb darabokat hasítanak ki maguknak. Antal Lajos szerint sok más feltörekvő kis céghez hasonlóan az ő befektetésük is akkor térülhet majd meg, ha keresett szolgáltatásuk vagy növekvő ügyfélkörük miatt egy nagy cég jó áron felvásárolja őket.

Az sms előnye marad a biztonsága és a visszakereshetősége, ami olyan szolgáltatásoknál fontos, mint a banki, a mobilvásárlási vagy a parkolási visszaigazolások. Amit a telefontársaságok az sms visszaszorulásával előbb-utóbb veszíthetnek a réven, azt megnyerhetik a vámon: a MIM terjedése erősíteni fogja a mobilinternet iránti keresletet, főképp ha a MIM továbbfejlődik a szöveges üzenettől a praktikus kép- és hangküldő módszer felé. A mobilcégek meg is lovagolhatják a hullámot, és saját MIM-szolgáltatásokkal jelentkezhetnek, illetve video- és audioküldést építhetnek az sms-be, de ez leginkább akkor lehetne eredményes, ha a hálózatokon átnyúló szabványt sikerülne kialakítani.

A csatornát váltják, nem a tévét

Alaposan rácáfolt a néhány évvel ezelőtti jóslatokra a nappali legrégebbi elektronikus lakója, a tévé. Nem következett be az, amiről Amerikában úgy beszéltek, hogy a nézők „elvágják a drótot”, azaz az internetes videózás térhódításával lemondják a kábeles (illetve a valójában eleve drót nélküli műholdas) előfizetésüket. Sőt 2014-ben várhatóan világszerte 50 millió háztartásban már nemcsak egy, hanem két vagy több tévé-előfizetés lesz. Mostanra kiderült, hogy a videoletöltések (video on demand, VOD, illetve előfizetéses formában SVOD) nem kiszorítják, hanem kiegészítik a megszokott fizetős tévécsatornákat. Több fejlett országban a SVOD nagyjából annyiba kerül, mint a kábeles előfizetés kiegészítése valamelyik prémium csomaggal, ugyanakkor ez a lehetőség többnyire rugalmasabban alkalmazkodik a családok igen eltérő ízléséhez, mint a kábeltársaságok csomagjai. A SVOD mostanra nem annyira a kábeltévézés, hanem a videokölcsönzés konkurenciája lett. Terjedése kiköveteli a vezetékes – ez esetben már leginkább üvegszálas – internetkapcsolat fejlesztését.

A nézettség mérésének is alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz. A mindeddig legelterjedtebb módszer, a panel úgy működik, hogy néhány száz vagy ezer (Magyarországon 2400) háztartásban a családtagok műszerrel regisztrálják, melyik csatornát mettől meddig nézik. Így egyre inkább kimaradnak a felmérésekből azok – elsősorban a laptopon vagy okostelefonon videózó fiatalok, illetve az interneten otthoni műsorokhoz jutó külföldiek –, akik nem a tévé előtt ülve váltogatják a csatornákat. A jövő a hibrid mérésé, amely a panel adatait elegyíti azzal, amit a videókat küldő számítógépek naplói mutatnak. Más kérdés, hogy az adatok finomításának többletköltsége meddig éri meg, és persze adatvédelmi aggályokkal is számolni kell, ha a videoszolgáltatók és az internetre kötött tévék túl sok információt gyűjtenek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újra erdőtűz pusztít a Kanári-szigeteken, egy körzetet kiürítettek

Újra erdőtűz pusztít a Kanári-szigeteken, egy körzetet kiürítettek

Tűz pusztított a bangladesi főváros egyik nyomornegyedében - képek

Tűz pusztított a bangladesi főváros egyik nyomornegyedében - képek

Most egy honosított brazillal erősít a kínai fociválogatott

Most egy honosított brazillal erősít a kínai fociválogatott

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról

Orvosszakértői jelentés: Epstein felakasztotta magát

Orvosszakértői jelentés: Epstein felakasztotta magát

Eladó a Porsche legendás első autója

Eladó a Porsche legendás első autója