Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Magyarországon már 5,5 millió ember netezik, és ebből 1,2 millióan a mobiltelefonjukon keresztül is teszik. A technológiai fejlettség újabb lépcsőfoka hasonlóan gyökerestül változtatja meg életünket, mint az „eredeti” ipari forradalom. Az ennek köszönhetően kialakuló megosztásalapú gazdaság alapkövei a felhőszolgáltatások, a mobilitás, a Big Data, az M2M (gép-gép közötti kommunikáció), a közösség, az OTT (over-the-top) és az automatizáció.
Az október 14-15-ére, Siófokra szervezett Internet Hungary a szép új digitális világ mélyebb összefüggéseit vizsgálja a média, a reklám, a befektetés, a kereskedelem, a HR, a személyes márkaépítés, az állami szabályozás, az üzleti modellek és az egyén szemszögéből.
Dübörög a startup-láz
Az új mechanizmusoknak köszönhetően a semmiből induló garázscégek pillanatok alatt globális szereplőkké válhatnak, egykori óriáscégek nevei pedig egyik napról a másikra merülnek a feledés homályába. Ma lényegesen több kis cég állhat rajtkőhöz a piacra lépés szándékával, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Az újgenerációs üzletek újszerű, a korábbiaknál hatékonyabb és/vagy merészebb stratégiával, nagyobb rugalmassággal, rövidebb reakcióidővel és innovatívabb munkatársakkal bírnak, mint a már „meglett” mamutcégek.
Éppen ezért világszerte üzleti angyalok, befektetési bankárok és szerencselovagok ezrei vadásznak az ígéretes startupokra, a következő „nagy dobás”, vagyis a gyors meggazdagodás reményében. Ráadásul a mobil appok, a gamification (játékelemek alkalmazása az élet legkülönbözőbb területein), az újabb és újabb közösségi alkalmazások, illetve a Big Data és az automatizáció korában erre minden esélyük meg is van. A mai kor aranyláza a startup láz.
Az over-the-top modellnek köszönhetően lett nemzetközileg sikeres pl. a Netflix a televíziózás esetében, vagy telekommunikációs területen az év elején 900 millió dollárért eladott Viber, vagy a korábban 8,5 milliárdért megvett Skype. De számos magyar szereplő is jelentős eredményeket ért már el: ilyen a tévés piacon tevékenykedő Fuso, a Miutcánk közösségi oldal, az Oszkár telekocsi-rendszer, vagy az online fizetés terén működő BUXA.
Szalvétára írt ötlettől a 2 millió dolláros üzletig
Az Internet Hungary egy külön szekció keretében vizsgálja a hazai startupok lehetőségeit, melynek keretében számos külföldi és hazai szakember tárgyalja a témával kapcsolatos legégetőbb jogi, finanszírozási kérdéseket és legjobb gyakorlatokat. Szó lesz többek között arról, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy jó ötletből akár több millió dolláros üzlet legyen. A résztvevők továbbá megtudhatják, hogy melyek a startup-ok tipikus jogi buktatói, és hogyan lehet ezeket kivédeni. Az előadások keretében arra a kérdésre is keresik a választ, hogy hogyan lehet Magyarország a régió startup központja. Terítékre kerülnek továbbá a startupok lehetséges finanszírozási formái, illetve hazai cégek esettanulmányain keresztül az is bemutatásra kerül, hogy hogyan érdemes egy magyar startup cégnek külföldi piacokra belépnie.
