Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Elfogytak az észérvek a szél- és napenergiával szemben szkeptikusok számára: a Tesla után egyre több nagy gyártó lép be az otthoni energiatárolást megoldó házi akkumulátorok piacára. Ezzel a világot lassan, de biztosan átalakító energiahatékonysági kirakónak az utolsó darabja is a helyére kerülhet.
Kipipálható az energiatárolás kérdése, mely a napelemek drasztikus méretű és tempójú terjedésének köszönhetően egyre feszítőbb problémát okoz az áramhálózatok rendszerirányítóinak. A háztetőkre szerelt panelek ugyanis akkor termelnek a legintenzívebben, amikor a tulajdonosaik – mivel napközben általában nincsenek otthon – szinte egyáltalán nem fogyasztanak. Az otthonokba szerelt aksikkal megoldható, hogy a begyűjtött és eltárolt energiát a felhasználó akkor vehesse igénybe, amikor arra (például este) szüksége van.
Az otthoni energiatárolás tömeges elterjedése ráadásul markáns változást idézhet elő a nagy áramellátó hálozatoknál is: visszatáplálás helyett saját raktározással képesek megtámogatni a termelés-fogyasztási egyensúlykényszert.
Mindennek tetejébe pedig, akiknek ilyen energiatároló rendszere is van, további megtakarítást képes produkálni az áramszámláján.
A Tesla belépője
Érdemes visszaidézni: a napelemes rendszerek telepítésével foglalkozó Solar City adatai szerint az Egyesült Államokban tavaly egy 5 kWh-s otthoni akkumulátor beszerzése és rendszerbe építése bő 23 ezer dollárba került. Meg azt is, hogy tavaly márciusban a The Guardian egyik sztorija arról szólt, hogy egy New Jersey-ben élő ember a saját háza tetején termelt áramot egy olyan házilag barkácsolt rendszerben tárolja, melyet a Tesla Model S autóból származó akkumulátorokból épített fel. A riport erről az installációról még mint különleges szakértelmet kívánó, nem éppen veszélytelen mutatványról számolt be, és azt is hozzátették, hogy a házibarkács megoldás több mint 20 ezer dollárba került, így a projekt megtérülése erősen megkérdőjelezhető.
Erre a terepre dobbantott be áprilisban a Tesla azzal az egymázsás Powerwallal, melyet 3 ezer dollárra árazott be. A 7 kWh-ás egységűre szerelt (de akár 7 ilyen modul összekapcsolásának lehetőségét kínáló, így kis túlzással ipari méretűnek nevezhető) lítium-ion alapú rendszer kül- és beltéren is rögzíthető, 92 százalékos hatásfokkal képes 2 kW folyamatos, illetve 3,3 kW maximális teljesítmény leadására, miközben a „doboz” mindössze 130x86x18 cm méretű.
A Tesla az iparági pionírként érkező Powerwallal egyszersmind a követendő irányt is kijelölte, mert minden riválisánál – az évtizedek óta akkumulátort gyártó és fejlesztő cégeknél is – hamarabb felismerte: a háztartásokban is hasznossá tehetők az energetika ipari vívmányai, így azokat jó üzlet a hétköznapi felhasználó számára is elérhetővé tenni.
A Powerwall piacra küldésével nyitott globális front jelenleg ott tart, hogy Musk bejelentette: olyan óriási a kereslet, hogy a most leadott megrendeléseik teljesítését már csak 2017-re tudják vállalni. A teljes sebességére pörgetett termelés lemaradásának azonban egy másik oka is van: bár a hivatalosan is szignált kiszállítások egyelőre csak az USA, Kanada, Ausztrália, Svájc, Németország és Ausztria területére szólnak, a Tesla honlapján néhány kattintással gyakorlatilag a világ bármely országából leadható megrendelés. Az azonban egyelőre kikötés, hogy a méretes akkumulátordobozok leszállításán túl a Powerwall telepítését is csak a Tesla (illetve a céggel erre szerződő cégek) végezhetik.
A jelenleg felfűtési fázisban lévő, évi több mint százezer darabos termelési volumen emelésén túl a Gigafactory 2016-ban megkezdi a nagyobb, már ugyancsak bejelentett 10 kWh-s Powerwall tömeggyártását is.
Riválisok kerestetnek
A Tesla falra szerelhető (vagy sarokba állítható) kompakt eszközének piaci létjogosultságát a bejelentés óta nagy gyártók sora igazolja vissza.
A Samsung SDI Münchenben, a tavalyi Intersolar Europe rendezvényén jelentette be, hogy kész a sorozatgyártásra (az egyelőre név és árcédula nélküli) lakossági akkumulátoraival. A kisebbik 5,5 kWh méretű, a nagyobbik 8 kWh kapacitású, és bár a lítium-ionos „radiátorról” más nemigen derült ki, a cég közölte: a rendszerére 10 éves teljesítési garanciát fog vállalni.
Szintén Németországban, de a berlini IFA-n jelentette be a Panasonic a kifejezetten a napenergia-termelős háztetőkre szabott akkumulátorának európai forgalmazását. A szimplán csak „Residential Storage Battery System” névvel illetett eszköz nem is akar többnek látszani, mint amit a neve ígér: egy lakossági energiatároló rendszer. A 159 kilós, 138x96,6x28 centiméteres, hangtalanul működő akku ára ugyan még nem ismert, de az igen, hogy a japánok úgy paraméterezték a családi cipősszekrény méretű eszközt, hogy annak a burkolata soha nem lesz 40 Celsius-foknál melegebb. A lítium-ionos rendszer tárolási kapacitása 8 kWh, teljesítménye pedig 2 kW. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egy ilyen egység önállóan 4 órán át képes lényegében minden otthoni elektromos készüléket egyszerre táplálni. A Panasonic a saját rendszere legfőbb erősségének azt tarja, hogy a fejlett vezérlésnek köszönhetően a rendszer jól skálázható. Az RSBS első, gazdaságilag is jelentős évének azonban csak 2018-at tekintik.
A Kyocera november közepén némiképp meglepő piacot választott magának, amikor bejelentette: Amerikában látja bővíthetőnek a saját lakossági napenergia-termelési és energiatárolási piaci lehetőségeit. Mint nagy napelemgyártó, ennek érdekében az amerikai energiatároló Stemmel is összeálltak, és így a Kyocera komplett rendszereket árusít majd. A versenyképes árazás mellett a fogyasztói kényelemre is apellálnak a két formában (4,8 kWh, 7,2 kWh) piacra engedett rendszer sikere érdekében, melyet évi százezer energiatároló csomaggal tartanak teljesíthetőnek. (Nota bene: a Tesla is dolgozik efféle szövetségesekkel: a napelemrendszereket építő SolarCity, illetve SunPower is kínál Tesla-akkuval szerelt komplett rendszereket.)
Azt, hogy a lakossági energiatárolás nem csak az eleve elektromos telepeket gyártó cégektől származhat, a Tesla példája bizonyítja a legékesebben. Ám nem az amerikai autógyártó az egyetlen: a Mercedes is bejelentette már a saját, hasonló célú rendszerét. Aminek a mercis dizájnon túl egyelőre az tűnik a legfőbb érdekességének, hogy a németek kis, egyenként 2,5 kWh kapacitású energiacellákból építkeznek. Ezekből akár 8 darabot is összekapcsolhatóvá tesznek, és úgy vélik, hogy az így kialakítható 20 kWh-ás méret már a háztartási igényeken túl is biztosan elegendő arra, hogy akár mindennap újra lehessen tölteni a garázsban álló elektromos autókat. A Mercedes azonban egyelőre csak német (és osztrák) piaci megjelenést tervez.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.