Fontos döntést hozott egy filmforgalmazó által indított perben a Kúria. A filmes cég az internetszolgáltatót perelte be azért, hogy megkaphassa néhány torrentező felhasználó személyes adatait, akik “lehetővé tették mások számára az általuk letöltött filmek letöltését”. A filmes cég ismerte a torrentezők IP címeit, és a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján kérte, hogy a netszolgáltató adja ki, hogy az adott időpontban kik voltak az adott IP címek mögött.

A Kúria jogerős ítéletében elutasította a keresetet, a döntés szerint az internetszolgáltatók nemhogy nem kötelesek kiadni előfizetőik nevét és címét, de az ő kifejezett hozzájárulásuk nélkül egyáltalán nem is tehetik meg azt. A Kúria indoklása szerint ebben az esetben nincs ok a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozására, az ugyanis nem állna arányban a szerzői jogi igény érvényesítésének súlyával.

A döntés kapcsán az SG.hu megjegyzi, bár a magyar jog nem precedensjog, de az egységes ítélkezés feltétele a jogbiztonságnak, azaz a bíróságok nem ítélhetnek egymásnak ellentmondóan egy-egy ügytípusban. Ráadásul a Kúria álláspontjával ritkán helyezkednek szembe az alsóbb fokú bíróságok, így könnyen lehet, hogy ítélkezési tendenciát alapoz meg ez a döntés. Ez a gyakorlat nem magyar sajátosság, az Európai Unió Bírósága ugyanis már több alkalommal foglalt el a Kúriáéval azonos álláspontot a kérdésben.