szerző:
hvg.hu

Egy új anyag a jelenleg alkalmazott megoldásnál sokkal komolyabb védelemmel látja el a telefonok képernyőjét. És még olcsóbb is, mint a mostani technológia. Egy éven belül indulhat a gyártás.

A kutatók bő egy évtizeddel ezelőtt rájöttek, hogy a mikroelektromechanikai rendszerekben – vagyis azokban a kisméretű eszközökben, melyek mérete a 20 mikrométer és az 1 milliméter közé esik – hogyan tudják a szilikont szintetikusan előállított gyémántokkal helyettesíteni, így téve strapabíróbbá a szerkezeteket. Az amerikai Akhan Semiconductor nevű cég most ezt a technológiát fejlesztette tovább, létrehozva ezzel a világ első, gyémánttal megerősített üvegét.

A Mashable beszámolója szerint a megoldás nemcsak az okostelefonok gyártói, de a felhasználók számára is kifejezetten jó hír lehet. A technológiának köszönhetően a kijelzők sokkal ellenállóbbak lehetnek a fizikai és kémiai hatásokkal szemben. Ráadásul előállításuk jóval kevesebbe kerülhet, mintha bányászott gyémántot használnának fel.

Így néz ki oldalnézetben az üvegre felvitt gyémántréteg.
©

Az amerikai cég a kifejlesztett technológiának köszönhetően egy vékony réteggel tudott bevonni egy szimpla üveget, az eredményről pedig a fejlesztők azt állítják, strapabíróbb, mint a jelenleg a mobiloknál alkalmazott Gorilla Glass 4 és a frissen debütált 5. A Corning által gyártott üveg ultra-vékony, karcálló és nagyon erős, nem véletlen, hogy több csúcsmobilnál is ezt alkalmazzák. Valóban sok mindent kibír, ám még így sem törésálló. A Corning éppen ezért már a Gorilla Glass-zafír kompoziton dolgozik, ami még erősebb lehet, mint az elődje.

Az Akhan Semiconductor vezetője, Adam Khan szerint azonban a gyémánt bevonatú üveg 800-szor vékonyabb lehet, mint a Gorilla Glass 5, ám jóval erősebb lehet, mint a zafír. Emellett 3,5-szer jobban ellenáll a törésnek, és 7-szer jobban a karcolásnak. Khan úgy látja, az anyag még a zafírnál is olcsóbb lehet, és mivel egy vékony rétegről van szó egy olcsó felületen, a gyártása is gyors lehet.

A cég a kémiai gőzölés módszerével egy mikrohullámú reaktorban 500 nanométeres gyémántréteget növeszt az üvegfelületre. Jelenleg már egy 8 colos üveglapot is be tudnak így vonni, vagyis a nagyobb kijelzős mobilok esetében is használható lehet az eljárás. Az Akhan ugyanakkor elismeri, hogy a gyémánt az üvegnél sokkal jobban töri a fényt, ám ezt azzal magyarázzák, hogy kevesebb fényt ver vissza a felület.

©

Annak ellenére, hogy a gyémánt hihetetlenül kemény, az anyagot akár 45 fokban is képesek meghajlítani. Emellett lehetőséget nyújt arra, hogy egy teljesen átlátszó félvezető réteget hozzanak létre, a kiváló hővezető tulajdonsága miatt pedig a kijelző sosem melegszik majd át.

Az Akhan elvileg egy éven belül készen lesz a termékkel, de nem ő maguk fognának a gyártásba, hanem a licencet adnák el. Így könnyen lehet, hogy ezt a technológiát is a Corning szerzi majd meg magának.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVGTech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Piros, fehér és zöld ételeket várnak a nemzeti összetartozás szakácsversenyére

Piros, fehér és zöld ételeket várnak a nemzeti összetartozás szakácsversenyére

Eltűnhet a Made in China matricák egy része

Eltűnhet a Made in China matricák egy része

Az új hidegháború újabb jele: készek az amerikai tervek az orosz légvédelem semlegesítésére

Az új hidegháború újabb jele: készek az amerikai tervek az orosz légvédelem semlegesítésére

Hongkongban ismét tüntettek, a rendőrség könnygázt vetett be

Hongkongban ismét tüntettek, a rendőrség könnygázt vetett be

Magyarországon is debütál a kerekesszékes és a műlábas Barbie

Magyarországon is debütál a kerekesszékes és a műlábas Barbie

Az ELTE tudósai megfejtették, miért hisszük el az álhíreket

Az ELTE tudósai megfejtették, miért hisszük el az álhíreket