A Föld történetében eddig öt nagy és sok kisebb tömeges fajpusztulás következett be. Ezek közül talán a legismertebb és egyben a legsúlyosabb, az akkori élőlények háromnegyedét elpusztító katasztrófa 66 millió évvel ezelőtt történt, egy aszteroida becsapódása miatt. Elon Musk, a Tesla autógyár és a SpaceX űrprogram atyja szerint egy ilyen esemény ellen ma sem tudna védekezni az emberiség, ezért egy B tervre is szükség van.
Kollégáival együtt úgy gondolja, hogy az emberi faj csak akkor maradhat fenn, ha képessé válik a bolygóközi utazásra és a Földön kívüli életre. Az emberiség jövőjével kapcsolatos aggodalmakat Stephen Hawking is osztja, a világhírű fizikus szerint a következő ezer évben biztosan bekövetkezik legalább egy, a teljes civilizációt veszélyeztető kataklizma, és csak az űrutazás mentheti meg civilizációnkat. A Mars betelepítésének ebből a megfontolásból készített tervét Musk szeptember 27-én mutatta be. A korábban sci-finek tűnő Mars-utazás ma már szilárd tudományos alapokon nyugszik, és biztosan sor kerül rá az elkövetkező évtizedekben.
De miért pont a Mars? A vörös bolygó a legközelebbi, amely egy csillag körüli lakható övezeten belül helyezkedik el, és legalább kezdetleges légköre van. A Musk által bemutatott terv lényege, hogy a lehető legolcsóbban – számításai szerint 200 ezer dollárért – jusson el egy ember a Marsra, így segítve elő egy idegen bolygón élő kolónia létrejöttét. Négy fő kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy a bemutatott Bolygóközi Utazási Rendszer (angolul ITS) megvalósuljon: az űrhajók és rakéták újrahasznosítása, a megfelelő üzemanyag kiválasztása, a Föld körüli töltőállomások megépítése és a marsi üzemanyag-termelés beindítása. Az űrhajó tervei már készen vannak, és az idén sikerült megépíteni a világ első újrahasznosítható rakétáját. Üzemanyagként a metánra esett a választás, mivel ezt a legkönnyebb és legolcsóbb előállítani a Marson. A SpaceX várhatóan 2020-ig elkészül az űrhajó első prototípusával.
Hasonló repüléseket szeretne végrehajtani Richard Branson Virgin Galacticnak nevezett űrrepülő vállalkozása és Jeff Bezos Blue Origin nevű cége is. A versenynek köszönhetően már 2030 előtt megtörténhet az első Marsra szállás, de Musk nem nevezett meg dátumot. A milliárdos vállalkozó nemcsak utaztatni akarja az embereket a Marsra, hanem egy teljesen új civilizációt kíván létrehozni bolygószomszédunkon. Tervei szerint az első úttól számítva maximum száz évre lenne szükség egy egymillió fős kolónia kiépítéséhez. A Mars azonban zord vidék: légköre vékony és ritka, a Nap káros sugarait nem állítja meg semmi, az átlaghőmérséklet pedig -55 Celsius-fok. Nem éppen vonzó beharangozó egy új otthon „eladásához”.
A jövő technológiáival azonban ezek kezelhető problémák lesznek. Musk szerint a hőmérséklet emeléséről igen jó ismereteink vannak, ugyanis a saját bolygónkon már beindítottunk felmelegedési folyamatot. A terraformálást az űrbe telepített óriási tükrökkel kezdené a SpaceX, ezek a Nap sugarait a Marsra vetítve indítanák meg a felmelegedést. A melegedésnek köszönhetően a bolygó jégbe zárt szén-dioxid-készletei felszabadulnának, ami metángázzal keveredve felgyorsítaná a hőmérséklet emelkedését, és egyben besűrítené a légkört. Amikor ez az atmoszféra már képes bent tartani a szén-dioxid nagy részét, akkor különböző alga- és fenyőfajták telepítésével meg lehet kezdeni az oxigén termelését.
A terraformálás rendkívül hosszú, akár több száz évig tartó folyamat, ezért rövid távú megoldásra is szükség lesz. Ilyen lehet az önfenntartó városok létrehozása. Utánpótlás csak ritkán érkezik majd, Musk a Földről csak 27 havonta indítana űrhajót, amikor a legkisebb a két bolygó közötti távolság.
A legnagyobb nehézség azonban nem az önfenntartó városok vagy az űrhajó megépítése, hanem az, hogy emberek ezrei hajlandók legyenek önszántukból a Marsra költözni. A történelemben a tömeges migrációs hullámok az egyéni túlélés vagy a jobb élet reményében indultak be. Musknak azonban azokat az embereket kell megtalálnia, akik hajlandók életük nagy részét egy légmentesen lezárt kabinban eltölteni, az úttörő kolónia tagjaiként.
Mindez már csak azért is érdekes, mert a marsi letáborozás mellett nemcsak fantasztikus, hanem tudományos érvek is szólnak.
