Szabó M. István
Szabó M. István

A Microsoft, a Google és a GE is ráhajtott a vezető szerepre az okosotthon-megoldások piacán. Az újdonságok terjedése elkerülhetetlen, ám ezzel új problémák is felszínre kerülnek – mondja Bőgel György, a CEU Business School tanára.

HVG: Miért nem lett slágertermék a beszélő hűtőszekrény, ha a redőnyautomatika azzá vált, és épp most történik ugyanez a zenélő villanykörtével?

Bőgel György: Nagyon jónak tűnő ötletekből, a lakásban alkalmazható okosotthon-praktikákból temérdek van; naponta születnek, de halnak is el ilyen tervek. A piac fejlődésének már nincsenek technológiai akadályai, de attól, hogy valami lehetségessé válik, még egyáltalán nem biztos, hogy tömegek akarják megszerezni.

HVG: A piackutatók már évekkel korábbra ígérték a piac berobbanását. Mi hiányzik még ehhez?

B. Gy.: Vannak senki által előre nem látott jelenségek, mint például az, hogy az okostévé elsőre nem lett sikeres. A koncepció is, a termék is megvolt, de kiderült, hogy kicsit hamarabb, mint ahogyan az igény is megjelent iránta. A televíziót hosszú évtizedeken át passzív, egyirányú médiumként kezeltük, az általa lehetővé tett „akciózás” kimerült abban, hogy a ma már kőbaltának tekinthető eszközzel, a távirányítóval néha csatornát váltottunk. Az első generációs okostévék kudarcra voltak ítélve, mert nem tudták rávenni a nézőket, hogy valóban interaktívan használják a készüléket. Aztán az eszköz is okosabb lett: rákapcsolódott az internetre, és mára tényleg összeolvadt a számítógéppel meg a telefonnal. Közben a médiafogyasztási szokások is megváltoztak: felnőtt egy új generáció. Egyre többen tableten, laptopon és mobilon is „néznek tévét”, ami szintén rásegít az interaktívabb tévéhasználatra. A piacoknak meg kell érniük, ez pedig hol gyorsabban megy, hol lassabban.

©

Az okosotthonipar fő mozgatóereje ma a technológiai fejlődés. Előbb-utóbb a kereslet is lendületet vesz, de nem minden terméknél egyformán. Az fog gyorsan terjedni, ami valóban hasznos, hozzáférhető, látható, kipróbálható és divatos. Bizonyos értelemben tanulási folyamatról van szó, és egyre több példát látunk magunk körül. Idehaza most sok pénzt fektetnek okosvárosok építésébe, a világban pedig napi szintű, de egyre hétköznapibb látványosság, hogy mire képes a „dolgok internete” (internet of things – IoT). Lassan mindenbe beépül az informatika, és minden rákapcsolódik a hálózatra. Okos környezetben az okosotthonok is gyorsabban fognak fejlődni.

HVG: Az okosotthon gyűjtőfogalom, amibe az okostévé, az okostelefon, a robotporszívó, az intelligens fűtés és világítás, a kifinomult biztonsági rendszer, a csúcstechnológiát használó konyha és más kényelmi megoldás is belefér. Komplex rendszert és pláne rendszervezérlőt keresve az it-világ multijai helyett kevésbé ismert gyártókkal találkozunk. Mi magyarázza a nagy cégek távolmaradását?

B. Gy.: Óvatosabban fogalmaznék: kicsik és nagyok egyaránt szép számmal nyüzsögnek. Most még nem lehet megmondani, hogy vertikális lesz ez a piac, néhány nagy integrátorral, vagy inkább horizontális, egy-egy kategóriában sok játékossal. Aki már megvetette a lábát valahol, az igyekszik kiterjeszteni a pozícióját. A napokban volt 15 éve, hogy megjelent az Xbox. Amikor a játékkonzolhoz kifejlesztették a gesztusérzékelőt, a Microsoftnál is látták, hogy akár egyfajta digitális inas is válhat ebből az eszközből: ha nem vagyunk otthon, felügyeli a lakást, ha hazaérünk, leolvassa rólunk, hogy milyen hangulatban vagyunk, és annak megfelelő világítást állít be a nappaliban, vagy olyan esti programot ajánl. Sok oka van annak, hogy nem tartunk még itt, de az egyik éppen az, hogy időközben elindult a globális harc az okosotthonok technológiai uralmáért. E versenyben a Microsoftnak nemcsak a Sony hasonló játékkonzolját kellene legyőznie, hanem a Google-t, az Apple-t és a General Electricet is. Óriások mozognak itt, hiszen a tét is gigantikus: aki beteheti majd a lakásokba azokat az eszközeit, amelyekkel az összes többit össze fogják kötni, az fogja meghatározni a szabványokat, de a fejlődés irányát is. Amíg ez a harc el nem dől, marad az olyan, kisebb cégek aranykora, mint a lengyel Fibaro vagy a francia Somfy.

HVG: Gondolkodásban és kényelemben sok újdonságot hoznak az okosotthonrendszerek és -alkalmazások, de üzleti oldalról is így van-e?

B. Gy.: Leginkább az innovációk diffúziójának törvényszerűségei érvényesülnek. Vannak különböző elemzések és megfigyelések, hogy milyen okokból terjednek el bizonyos innovációk, mások pedig miért nem. Tudjuk például, hogy az emberek borzasztóan nehezen mozdíthatók ki a megszokott dolgaikból; csak olyan újdonságot fogadnak el, ami határozottan jobb a korábbi megoldásnál. Gyorsabban terjed az, ami nem igényel tanulást, barátságos, könnyen hadrendbe állítható és használható, szinte láthatatlanul teszi a dolgát, nem kell vele hadakozni, zavaros magyarsággal megfogalmazott kezelési útmutatókat böngészni. Az is nagyon fontos, hogy amiről szó van, látható-e. A mobiltelefon gyors elterjedésének egyik oka az volt, hogy jól láthattuk az utcán, autóban telefonáló embertársainkat, és rögtön felébredt bennünk a vágy: ilyen nekem is kell! Gyakran igazolódik az a modell is, hogy hosszú lappangási idő után egyszer csak elérkezik a repülésből ismert „take-off point”, amikor a betonon guruló repülőgép felhúzza az orrát, és hirtelen emelkedni kezd. A piac berobbanására azonban nincs garancia, rengeteg a sikertelen termék, és sok vállalkozás megy csődbe.

HVG: Az otthon definíciójába az is beletartozik, hogy a külső támadások ellen védi a lakóját. Achilles-sarkuk-e az okosotthonoknak a biztonság?

B. Gy.: Minden, ami felkapcsolódik az internetre, meghekkelhető. Az okosotthonnal a meghekkelhető otthont is megteremtjük, mert sajnos a legtöbb eszköz biztonsági rendszere, tűzfala gyengébb, mint ami a számítógépeken van. Ez persze megteremti azt az iparágat is, ami igyekszik megvédeni az okosotthonokat a külső behatolókkal szemben. De felmerül a magánélet védelmének problémája is: laikusként nem tudjuk pontosan, hogy mi zajlik az internetre kapcsolódó intelligens háztartási eszközökben, hogy milyen adatokat gyűjtenek rólunk, és azokkal mi történik. Megfigyelhetővé válunk például az okosmérőórákon keresztül, mert a mosógép energiafogyasztási „ujjlenyomata” éppúgy beazonosítható az adatokból, mint az, hogy éppen nem vagyunk otthon. A folyamatos, valós idejű adatszolgáltatás számunkra kedvező energiaracionalizálási szolgáltatásokat hozhat, az eszközgyártók pedig innovációs ötleteket kaphatnak, de ennek ára van: megfigyelhetőkké válhatunk. Mindenkinek el kell döntenie, mekkora kockázatot vállal.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Kész a Boeing új szoftvere, ami megakadályozná a 737 MAX-ok lezuhanását

Kész a Boeing új szoftvere, ami megakadályozná a 737 MAX-ok lezuhanását

Halálos balesetek, őrizetbe vételek, migránsok - hétvégi rendőrségi statisztika

Halálos balesetek, őrizetbe vételek, migránsok - hétvégi rendőrségi statisztika

Vigyen haza egy Picassót!

Vigyen haza egy Picassót!

Levonult a metróba az Operaház zenekara, és adott egy koncertet

Levonult a metróba az Operaház zenekara, és adott egy koncertet

Mit tegyünk, amikor a kamasz "más családot" keres magának?

Mit tegyünk, amikor a kamasz "más családot" keres magának?

Beismerte bűnösségét a férfi, aki több mint 100 millió dollárt csalt ki a Google-től és a Facebooktól

Beismerte bűnösségét a férfi, aki több mint 100 millió dollárt csalt ki a Google-től és a Facebooktól