Szabad-e szentbeszédet írni a mesterséges intelligencia segítségével, és mi lesz az új technológia által veszélyeztetett szakmákkal? Melyek a technológia sokak által kívánt megrendszabályozásának veszélyei? Erről beszélt Bőgel György közgazdász egy podcastadásban.
Elvetni vagy megreformálni? Forrnak az indulatok az egyetemi alapítványok körül. A vitában szélsőséges vélemények is elhangzanak. Ebben a cikkben a helyzet elemzése után néhány reformjavaslatot fogalmazunk meg. Egy biztos: a tét óriási. Bőgel György, a Közép-európai Egyetem docense és Mátyás László, a Közép-európai Egyetem tanára véleménycikkét közöljük, amelyet vitaindítónak szánnak.
Nem a magyar hallgatóknak szól, elviszi a pénzt, a támogatókat, konkurenciaként jelenhet meg a magyar felsőoktatásban a Fudan Egyetem a felsőoktatási szakértők szerint. Az is komoly kételyeket és ellenérzéseket ébreszt vele szemben, hogy továbbra sem világos, hogy az egyetem pontosan milyen struktúrában működne.
A Microsoft, a Google és a GE is ráhajtott a vezető szerepre az okosotthon-megoldások piacán. Az újdonságok terjedése elkerülhetetlen, ám ezzel új problémák is felszínre kerülnek – mondja Bőgel György, a CEU Business School tanára.
A technológiai fejlődés trendjeinek egy része viszonylag könnyen megjósolható, de a gazdasági és pláne a társadalmi következmények sokkal kevésbé. Az szinte biztos, hogy aki az innovációs gyorsvonatról most lemarad, az végleg kieshet a versenyből. Bőgel Györgyöt, a CEU Business School tanárát kérdeztük a belátható és a megjósolhatatlan jövőről.
Az informatikai alkalmazások felhasználói két lehetőség közül választhatnak. Az első az évtizedeken át alkalmazott modell: a szoftvert „dobozolt” formában megveszik a fejlesztőtől, majd a saját gépükre telepítik. A második a szolgáltatási modell: az alkalmazást szolgáltatásként (software as a service, SaaS) veszik igénybe és a használat arányában fizetnek. Vajon melyik megoldás a jobb? Bőgel György írása.
