Igen nagy riadalmat keltett múlt hét hétfőn a Petya nevű zsarolóvírus, ami a WannaCry „világhódító” szándéka után inkább Kelet-Európára koncentrált. Egész pontosan Ukrajnára, a kiberbiztonsági szakemberek feltételezése szerint ugyanis egy számlázó szoftveren keresztül kezdett tombolásba, a célja pedig már nem is annyira a zsarolás, hanem a rombolás volt. (És ennél sokkal rosszabb dolgok jöhetnek.)

A támadás ugyanakkor nemcsak Ukrajnát érintette, a vírus például Magyarországra is betette a lábát, de Nagy-Britanniából és Dániából is érkeztek hibajelzések. A kutatók egyre biztosabban állítják, a Petyát nem „unatkozó hackerek” szabadították a világra, annak politikai indítéka volt. Emiatt azonban sokkal komolyabb a helyzet.

The Register

A CNBC beszámolója szerint a NATO kibervédelmi központja szerint a kibertámadás is értelmezhető háborús támadásként, főleg akkor, ha a vírust egy állam vagy egy állam által támogatott csoport indította útnak. Ha ez valóban így van, akkor életbe kell léptetni a washingtoni szerződés 5. cikkelyét. Ennek lényege, hogy ha egy NATO-tagállamot támadás ér, akkor azt az egész szervezet elleni támadásként értékelik. (Ilyen volt például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás is.)

A kibervédelmi szakemberek egyetértenek abban, hogy a támadás elsősorban az ukrán állami szervezeteket támadta, vagyis nem a pénzszerzés volt az elsődleges cél. Ezt támasztja alá az is, hogy a vírus ezen része mondhatni bénán volt megírva.

A szakértők szerint nagy valószínűséggel Oroszország hajtotta végre a támadást, bár erre egyelőre nincs konkrét bizonyíték. Az indíték azonban Krím óta elég egyértelmű.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.