szerző:
MTI

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebben gyógyítható állatbetegségével szemben – jelentette a BBC.

A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.

A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.

Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be. Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak, és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg. Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg, és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás.

A génszerkesztés végleges, tehát a hatást a sertések utódai is öröklik.

A génszabászatot egyébként már emberen is alkalmazták. A 44 éves férfi, akit a világon elsőként kezeltek így, jól van.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel

Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel

Nem látja? Pedig ott van három láthatatlan lovas a körforgalomban – videó

Nem látja? Pedig ott van három láthatatlan lovas a körforgalomban – videó

Szó szerint ütős koncerten játsszák Eötvös Péter műveit

Szó szerint ütős koncerten játsszák Eötvös Péter műveit

Az ősz elment szabadságra

Az ősz elment szabadságra

Barcelona polgármestere párbeszédre szólított fel a katalán válság rendezésére

Barcelona polgármestere párbeszédre szólított fel a katalán válság rendezésére

A németek többsége elégedetlen a kormány teljesítményével

A németek többsége elégedetlen a kormány teljesítményével