Nem egészen felhőtlen az utóbbi időkben a Google (mögött álló Alphabet nevű vállalat) és az Európai Unió viszonya. Az uniós végrehajtó szervként működő Európai Bizottság (EB) tavaly nyáron 2,4 milliárd eurós büntetést szabott ki a cégre a Google alaptevékenységeként számon tartott kereséssel összefüggésben. Szerdán az EB nem csak saját bírságolási rekordját döntötte meg, hanem a keresővállalatét is: az újabb rekordot jelentő bírságot is a Google kapta. A 4 342 865 000 eurós – aktuális árfolyamon 1404 milliárd forintnak megfelelő – büntetést "az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google keresőmotor erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt" szabta ki.

A bírság nagysága tükrözi az ügy súlyosságát – mondta Margrethe Vestager, az EB versenyügyekért felelős biztosa. "A Google az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használta" – hangsúlyozta Vestager, aki szerint a vállalat így megvonta a lehetőséget a versenytársaktól arra, hogy érdemek szerint újíthassanak és versenghessenek, továbbá megtagadták az európai fogyasztóktól a jelentőssé vált mobilszférában jelentkező tényleges verseny előnyeit. "Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes" – tette hozzá a biztos.

Mi a gond?

A 2015 óta húzódó uniós vizsgálat során az EB megbizonyosodott arról, hogy a Google az alkalmazások letöltéséhez használatos Play áruház engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára a Google Search alkalmazás és a böngészőalkalmazás (Chrome) előzetes telepítését. Tehát amelyik gyártó nem telepíti telefonjaira a Google keresőjét és böngészőjét, az nem kapja meg a jogot a Play áruház használatára sem.

Google Play áruház

Google

Bár az androidos készülékekre többféle forrásból is telepíthetnek appokat, a felhasználók zöme aligha választana olyan telefont, amelyen nincs rajta az Android "hivatalos" alkalmazásboltja, a 3,8 millió programot kínáló Play áruház. Ez már csak azért sem lenne reális, mert a második legnagyobb androidos letöltőhelyként működő Amazon Appstore mindössze 430 ezer appot kínál. Ráadásul a Play áruházból származik az androidos eszközökre kerülő appok 90 százaléka.

A Google az EB szerint pontosan tudja azt, hogy a Play áruház nélküli mobilok kevésbé piacképesek, így a Play áruház használatának feltételekhez kötésével lényegében rákényszeríti a gyártókra saját keresőmotorjának és böngészőjének telepítését.

Sőt, az uniós vizsgálat azt is megállapította, hogy a Google nem elégszik meg azzal, hogy saját pénztermelő szolgáltatásai így már biztosan rákerülnek a készülékekre. Az EB szerint a vállalat fizetett azért a telefongyártóknak és mobilszolgáltatóknak, ha azok az általuk gyártott/forgalmazott eszközökre kizárólag a Google Search alkalmazást telepítik előzetesen. Emellett megakadályozta a Google alkalmazásokat előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán (ún. Android forkokon) működő készüléket is értékesíthessenek.

Na és?

A Google legtöbb szolgáltatását csak azért üzemelteti, hogy forgalmat tereljen a bevétel jelentős túlnyomó részét termelő legfontosabb termékére: ez a Google keresőmotor. A Bizottság szerint a vállalat már korán felmérte, hogy az áttérés az asztali számítógépekről a mobilinternetre – amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött – a Google Search szempontjából alapvető változást jelent. A Google ezért stratégiát dolgozott ki e váltás hatásainak előrejelzésére, valamint annak biztosítására, hogy a felhasználók továbbra is használják a Google Search-öt a mobilkészülékeiken is. (Egyebek között ezért vásárolta meg 2005-ben az Android mobil operációs rendszer eredeti fejlesztőcégét.)

AFP / Murat Kaynak

Az EB-nek tehát az a gondja, hogy a Google nem túl etikus – illetve a most közzétett vélemény szerint az uniós versenyjogot is sértő – módon, minden eszközzel próbálja fenntartani saját keresőszolgáltatásának piaci dominanciáját. Ehhez pedig a "belekényszerítés" a telefonok és tabletek 80 százalékán futó Android rendszerbe igen hatásos módszernek tűnik.

Ez még három hónapig mehet így

A Google szerint az Android nemhogy nem szűkítette a választási lehetőségek körét, hanem kifejezetten növelte a választás szabadságának fokát. A vizsgálat során a Google-nél úgy fogalmaztak, szerintük az Android hozzájárult egy jelentős és fenntartható ökoszisztéma kialakulásához, amely nyílt forráskódú szoftverre és mindenki számára hozzáférhető innovációra épül." Az erős verseny klasszikus sajátosságai közé tartozik az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és a csökkenő árak" – áll a Google állásfoglalásában, melyből az is kiderült, hogy a cég fellebbez a döntés ellen.

Ezzel együtt a bizottság azt várja el a Google-től, hogy 90 napon belül megszüntesse a kifogásolt gyakorlatot. A határozat azt is előírja a vállalatnak, hogy tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely e gyakorlatokkal azonos vagy azzal egyenértékű tárggyal vagy hatással rendelkezik.

AFP / Christoph Dernbach

Ha ez nem történik meg, akkor napi kötbérezés léphet életbe. A kötbér igen súlyos lehet: az Alphabet – a Google anyavállalata – átlagos napi globális árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő meg nem felelési bírságról lehet szó. A Bizottságnak ezt a "meg nem felelést" egy újabb döntéssel kell szentesítenie, visszamenőleges hatállyal arra az időpontra, amikor a meg nem felelés megkezdődött.

A vizsgálat eredményének ismertetése közben újságírói kérdésként felmerült, hogy a rekordösszegű bírság erősíteti a feszültséget az Egyesült Államokkal. A versenyjogi biztos azt mondta: szerinte "az amerikaiak is ugyanúgy fair versenyt szeretnének, mint mi".

Mi lesz ezután?

Az EB határozatából kiderül: nem kívánják a Google-t megakadályozni abban, hogy az Android-eszközök megfelelő működésének biztosítása érdekében észszerű, méltányos és objektív rendszert vezessen be. Tehát előírhatja bizonyos szoftverelemek telepítését a gyártóknak – anélkül azonban, hogy érintené az eszközgyártók azon jogát, hogy forkolt Android-verziót futtató eszközöket gyártsanak.

A tavaly nyáron kiszabott 2,4 milliárd eurós Google-büntetéssel kapcsolatban Vestager elmondta: a Google bankgaranciát tett le az összegre, tehát az kifizetettnek tekinti az Európai Bizottság. A bírság egy zárolt számlára kerül, onnan pedig, ha jogerős a döntés, a tagországokhoz. Azt ugyanakkor még nem tudják megállapítani, jelenleg is vizsgálják, hogy a Google teljesítette az akkori döntésben elvártakat.

További fesztültséget generálhat az az eljárás is, amely jelenleg is zajlik a Google hirdetése platformja, az AdSense ügyében. (A platform neve a napokban változik meg.) Abban az ügyben a Bizottság attól tart, hogy a Google korlátozza a választékot azáltal, hogy harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.