550 millió eurós bírságot szabott ki az Európai Bizottság az AliExpressre, mert a kínai online piactér megsértette az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (Digital Services Act – DSA) előírásait. A Bizottság szerint a platform nem mérte fel megfelelően, és nem kezelte kellő hatékonysággal az illegális, veszélyes vagy hamisított termékek terjedésének kockázatát.
Az intézkedés sértette a szabad versenyt, a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet, és jó eséllyel diszkriminatív volt. A kötelező akciózást a Fidesz-kormány már 2024 közepén kivezette, jelenleg árréskorlátozás működik helyette.
Úgy tűnik, az építészeti törvényben előírt állami elővásárlási jog nem bizonyult elég erős fegyvernek, egy új törvénymódosítás erősebbet adna a GVH kezébe: saját hatáskörében kötelezheti a külföldi bánya- és építőipari cégek tulajdonosait üzleti titkaik kiteregetésére, illetve üzletrészük eladására.
A legnagyobb használt autós portál 2018 tavasza és 2022 között a versenyt erősen korlátozó (a versenytárs oldalakon való hirdetést tiltó), exkluzív csomagokat kínált.
Egy, a Bahamákon bejegyzett cég és magyarországi disztribútorai egy évtizedre leuralták a biztonságtechnikai eszközök piacát. A GVH már 2019-ben megállapította a jogsértést, de a cég perelt, így csak most lett bírság az eljárás vége.
Az Uber egy éve tért vissza a magyar taxis piacra, azóta is folyamatosan akciókat, kedvezményeket kínál a felhasználóinak, így praktikusan olcsóbb, mint a versenytársai. Ezt azonban megteheti, mindaddig, amíg a kedvezmények csak ideiglenesen elérhetők.
A Spar Magyarország a bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság viszont az uniós versenyjogok esetleges megsértése miatt az Európai Bírósághoz fordult, az ítélet csütörtökön várható. Bár az árstop és a kötelező akciózás már a múlté, a Nagy Márton-féle kormányzati vegzálások tovább folytatódnak.
A versenyhivatalnak még egyszer el kell döntenie, történik-e piaci erőfölénnyel való visszaélés azokon a területeken, ahol a 4iG szinte monopol helyzetbe került a Vodafone megszerzésével.
Az Európai Unió versenyhatósága vizsgálatot indít, hogy kiderítse, a Microsoft OpenAI-ba történő többmilliárd dolláros befektetése megfelel-e az unió vállalati összefonódást ellenőrző rendeletében foglaltaknak – közölte kedden az Európai Bizottság.
A Portfolio írt arról, milyen indokkal nyújthattak be panaszt a brüsszeli testülethez a 35 éves megbízással kapcsolatban.
A cél az, hogy minél kevesebb legyen az egyajánlatos, vagyis versengés nélküli közbeszerzés.
Úgy vélik, az Apentát és a Topjoyt is forgalmazó cég korlátozhatta a versenyt, ami ráadásul az uniós versenyjogot is sértheti.
Hiába vonta ki a kormány a szokásos trükkjével a hazai versenyjog alól, uniós szinten lenne lehetőség arra, hogy felülvizsgálják a Vodafone Magyarország felvásárlását. Erre fel is hívta az Európai Bizottság figyelmét egy európai civil szervezet. A bizottság azonban nem kíván közbelépni, pedig más versenyjogi ügyben már megtette.
Az közelmúltban érvénybe lépett, új fogyasztóvédelmi szabályok azzal kecsegtetnek, hogy véget vetnek az átveréseknek. Valóban így lesz?
Az ajánlott fogyasztói árak náluk nem csak ajánlottak voltak: ha a webes kereskedők az általuk megszabottnál olcsóbban árulták a termékeiket, azonnal figyelmeztették őket.
Az Európai Bizottság szerint az amerikai cég meggátolja az eszközein a hozzáférést az érintés nélküli fizetésekhez használt technológiákhoz.
A munkaszerződések szerves része, bírósági perek zajlanak miatta, milliárdos fájdalmat okozhat, ha kiderül. Az üzleti titok szabályozása több jogterületet is érint, a cégek jelentős része mégsem fordít kellő figyelmet rá. Sokszor csak akkor kapnak észbe, amikor már kitudódtak a legféltettebb üzleti titkaik. A CMS Budapest szakértőivel beszélgettünk az üzleti titokról kereskedelmi jogi, versenyjogi, munkajogi, valamint a szellemi alkotásokhoz fűződő jog szempontjából.
Versenyjogba ütközhet a "zöld" magatartás, és nem is csak azért, mert egy cég konkrétumok nélkül tünteti fel környezetbarátabb színben saját magát – erről ír vendégcikkében a Baker McKenzie ügyvédje.
A magyar joghallgatók megelőzték többek között az Oxfordi Egyetem és a King's College versenyzőit is.
A testület arra kíváncsi, hogy a közösségi oldal visszaélt-e a hatalmas adathalmazzal, hogy saját szolgáltatását előnybe hozza.
