szerző:
MTI

A napokon belül induló űrszondát segítségével a NASA tudósai olyan közelről tanulmányozhatják a Napot, ahol ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. A tudósok azt remélik, a Nap számos titkára megkapjuk a választ.

A Parker Solar Probe nevet viselő űrszonda augusztus 6-án emelkedik az űrbe egy – a világ egyik legerősebbikénak számító – Delta IV Heavy hordozórakéta segítségével a floridai Cape Canaveralban – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A szonda berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, tehát hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. Összehasonlításképp: a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.

A Nap légköre folyamatosan mágneses anyagot bocsát ki, amely beburkolja a Naprendszert egészen a Plutó mögötti területekig.  mágneses energia tekercsei fény- és részecskesugárzás kíséretében törhetnek fel, melyek az űrön áthaladva ideiglenesen zavarokat okozhatnak a Föld légkörében, akadályozva a rádió- és kommunikációs jeleket a bolygó közelében. Eredetük megértéséhez a kulcsot maga a Nap rejti.

A Parker Solar Probe számos műszert szállít, amelyek közvetve és közvetlenül vizsgálják a Napot. Az egyik cél a napszél gyorsulása titkának megfejtése, a másik pedig a napkorona irdatlan magas hőmérséklete okának feltárása. Emellett inkább csak érdekesség, hogy a szonda több olyan érdeklődő nevét is elviszi a Naphoz, akik kérték ezt a NASA weboldalán.

©

Az űrhajó által nyújtott legfontosabb áttörés a csúcstechnológiás hőpajzsa. "A Thermal Protection System (a hőpajzs) egyike a missziót lehetővé tevő fő technológiáknak. Ezáltal válik lehetővé, hogy a szonda szobahőmérsékleten dolgozzon" – mondta Andy Driesman, a Parker Solar Probe projektmenedzsere. A hőpajzs egy szén-szén kompozit alkotta "szendvics", mely egy csaknem 115 centiméter vastag, 97 százalékban levegőt tartalmazó szénhabot vesz körül. Hogy milyen extrém körülményeket kell majd kiállnia a Parker-napszondának, arról itt olvashat.

További kiemelkedő jelentőségű innovációt jelent a napelemes hűtőrendszer és a fedélzeti hibamenedzselő rendszer. Előbbi segítségével a szonda energiát képes előállítani a Napból érkező forróságból, utóbbi pedig megvédi a szondát azon hosszú időszakok alatt, amikor nem lesz képes kommunikálni a Földdel.

"Ahhoz, hogy a szonda elérje a Napot, 55-ször nagyobb kilövési energiára van szükség, mintha a Marsra tartana, és kétszer annyira, mintha a Plútóra tartana" – mondta Guo Yanping, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa, a misszió útvonalának tervezője.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!