1. Meglőtte magát, hogy szabaduljon a frontról

Szent-Györgyi Albert több fronton is szolgált az első világháborúban. Előbb Oroszországban, a Dnyeszter környékén teljesített katonai szolgálatot, de két év után elege lett a harcokból, ezért elkeseredettségében fegyverével karon lőtte magát. Ezzel kockáztatta, hogy felakasztják. Később az olasz frontra került, ahol egy laboratóriumban dolgozhatott.

Szent-Györgyi Albert fényképei gyermek, illetve fiatal korából

Wikipedia / Pesti Napló

2. Négyszer házasodott

Imádta a nőket. 1917-ben, 24 évesen vette feleségül a 19 éves Demény Kornéliát, akitől Nelli lánya született. 21 évvel később felesége elhagyta a tudóst. Néhány évvel később nagy botrányt kavarva összeházasodott a kétgyermekes Borbíró Mártával. Második feleségénél rákot diagnosztizáltak, 1963-ban hunyt el. Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi ekkortájt már rákkutatással foglalkozott. 1965-ben ismét megházasodott, a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermant vette feleségül, de a kapcsolat nem működött, 1968-ban válás lett a vége. 1975-ben a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstonnal házasodott össze.

3. Két doktorija volt

1917-ben az Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvosként, később Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leidenben és Groningenben dolgozott és tanult. Érdekelte az élettan, a bakteriológia és a biológiai égés. Innen a Cambridge-i Egyetemre került, ahol kémiából doktorált.

4. Borjúmirigyből akarta kimutatni a C-vitamint

Amit ma C-vitaminnak vagy aszkorbinsavnak ismerünk, egykor bizony hexuronsav volt. Szent-Györgyi 1930-ban a Mayo Klinika és a Josiah Macy Jr. Alapítvány támogatásával kutatott az Egyesült Államokban, ahol Chicago környékén egy marhavágóhídon több tonnányi mellékveséből mindössze 25 grammnyi hexuronsavat tudott kimutatni. Csalódottan tért haza Magyarországra, ahol elkeseredettségében a paprikához nyúlt.

Szent-Györgyi Albert a Nobel-díj átvételekor

Wikipedia / Pesti Napló

5. Vacsorájából lett a Nobel-díja

Egyik este a vacsorára kapott paradicsompaprikát nem volt kedve megenni, de nem akarta megsérteni feleségét, a paprikát nem hagyta a tányérján, inkább laborba vitte kísérletezni. A Szegedi Tudományegyetem Tudástár frissen megjelent, 3. kötete közölte azt a cikket, amelyben olvasható a történet, ami – mondjuk úgy – szerencsés véget ért. Szent-Györgyi 1931-ben a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni, így bejelenthette: nagy mennyiségben képes előállítani a C-vitamint. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem elsősorban a C-vitaminért kapta a Nobel-díjat, hanem a biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.

6. Író, költő, színész, színjátszókör-alapító volt, fellépett a budapesti Nemzeti Színházban

Az irodalomról, a művészetekről és a színjátszásról úgy vélekedett, mint a tudományról: azt mondta, meg kell élni. A tragikus sorsú Horváth István rendezésében Szegeden előadták Shakespeare Hamlettjét, ami olyan jól sikerült, hogy a budapesti Nemzeti Színház meghívta a produkciót. Az előadást háromszor kellett megismételni.

7. A szovjet megszállás alatt álló Finnországnak adományozta Nobel-díját

A The New York Times is beszámolt arról 1940. január 17-én, hogy Szent-Györgyi Albert felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta Finnországot. A cikket tartalmazó kötetben olvasható, hogy a díjat egy kereskedő kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi Nobel-díját egyébként ma is itt őrzik.

8. Miniszterelnöki megbízásból tárgyalt Magyarország világháborús kiugrásáról

Előbb Kállay Miklóssal találkozott, aki jóváhagyta, hogy Isztambulban tárgyaljon a britekkel Magyarország második világháborúból történő kiugrásáról. Kállay Szent-Györgyivel üzent a briteknek: kész bármikor átállni, de az országban állomásozó német csapatok miatt nehéz ezt meglépni. Szent-Györgyi találkozott a brit titkosszolgálat törökországi vezetőjével. A tudós azt a feladatot kapta, hogy térjen vissza Budapestre és segítsen egy rádiókapcsolat kiépítésében a londoni adminisztráció és Kállay Miklós között. A tervet a Gestapo megtudta, és megakadályozta.

9. "Élete csúcspontja": Hitler követelte az elfogását

Szent-Györgyit 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki a nácik – konkrétan a Gestapo – elől Budapestről, ahol az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Állítólag Hitler maga követelte Szent-Györgyi elfogását, a tudós ezt később egy televíziós interjúban „élete csúcspontjaként” emlegette. 1945 januárjában egy szovjet különítmény igyekezett a tudós segítségére, és családjával Moszkvában kapott menedéket. A svéd segítséget és moszkvai megérkezést a The New York Times is érdemesnek tartotta arra, hogy írjon róla.

10. Párbajoznia kellett volna

Szent-Györgyi Albertnek tudós létére majdnem párbajoznia kellett. Pontosabban párbajozhatott volna, ha elfogadja Bartha Károly honvédelmi miniszter kihívását. A The New York Times 1947. február 8-i cikkében megírta: Szent-Györgyi Albert február 7-én egy parlamenti beszédében megvádolta a Katonai Akadémiát, hogy csupán reakciós tiszteket nevelt, és kiállt amellett, hogy az akadémiát ne emeljék egyetemi rangra. Ekkor hívta párbajra Bartha Károly honvédelmi miniszter. Párbajig végül nem fajult a dolog, de az ügy jól szimbolizálja a feudális és a polgári gondolkodásmód közötti különbséget. Vízválasztónak is tekinthetjük, hiszen nem sokkal később a Nobel-díjas tudós elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokban telepedett le.

Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte az általa kutatott citrátkör egy részlete látható

Wikipedia / Pesti Napló

11. Svéd és amerikai állampolgár is volt

V. Gusztáv svéd király saját hatáskörben svéd állampolgárságot adományozott Szent-Györgyinek és feleségének. Sokáig svéd útlevéllel utazott a háború után. 1947-ben telepedett le az Egyesült Államokban, ahol 1955. február 22-én megkapta az amerikai állampolgárságot, 1956. április 24-én pedig az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája tagjává választották. Immáron amerikai állampolgárként több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra. Maléter Pál tőrbecsalásáról is írt a Times-ban.

12. Részletesen beszámolt a málenkij robotról az USA-ban

A kommunisták rémtettei között számon tartott málenkij robotról és a szovjet munkatáborokba hurcolt több millió emberről a The New York Times-nak írt egyik szerkesztőségi levélben. Szent-Györgyi évtizedek alatt több tucat levelet írt a Times szerkesztőjének, amelyeket jórészt le is közölt a lap.

13. Adófizetés megtagadására biztatott az Egyesült Államokban

Kezdetben támogatta Lyndon Johnson elnököt, de néhány hónap után csalódott benne, mivel az elnök ígéretével ellentétben nem törekedett a vietnami háború befejezésére. 1966-ban 300 társával Szent-Györgyi aláírt egy kiáltványt, amelyben megtagadták az adófizetést az amerikai kormány vietnami és dominikai beavatkozása miatt. Nem sokkal később az adóhivatal rászállt Szent-Györgyire, de nem találtak indokot eljárás indítására. 1969-ben viszont a kormány megvonta tőle a kutatási támogatást. 1970-ben pedig le „öreg idiótázta” a világ háborúskodó vezetőit.

+1. Akár még egy Nobel-díjat kaphatott volna

Ez bizony nem legenda. 1937-es Nobel-díját, amelyet a biológiai égés, más néven oxidáció vizsgálata, illetve a C-vitamin izolálásáért kapta, akár követhette volna egy másik is, az izomműködés kutatása során elért eredményeiért. Egykori tanítványával, Straub F. Brunóval közösen izoláltak két, az izomösszehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjét, az aktint és a miozint. Felfedezéséért komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.