Megnézték, mennyi műanyag úszkál a Dunában, és sokkal nagyobb a baj, mint hitték

Egy napokban publikált felmérés eredménye szerint az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot a szakemberek.

Nemzetközi kutatások már bebizonyították, hogy a mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen az óceánokban, tengerekben. A WESSLING Hungary Kft. partnereivel tavasszal azért indította el a Parányi Plasztiktalány (PPT) projektet, hogy a Dunát és mellékfolyóit is megvizsgálják.

A Laboratorium.hu beszámolója szerint a korábbi elemzésekből már kiderült, hogy a Tiszán Dombrád közelében a 300 nanométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak a szakemberek.

Az újabb vizsgálat során az Ipolyban 1,7, a Rábában 12,1, a Dunában pedig 50 részecskét mutattak ki egy köbméter vízben. A szakemberek a Megyeri hídtól északra, valamint a Csepeli Szabadkikötőnél végeztek vizsgálatokat. Az adatok alapján a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. Az azonosított apró műanyagok a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak.

Laboratorium.hu

A szakemberek arra is rámutattak, hogy Ipolyban lévő mikroműanyagszint azért is alacsonyabb, mert az a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog.

"A most közzétett eredmények egyszeri mérésből keletkeztek ugyan, így hosszú távú következtetéseket nem vonhatunk le belőlük, az azonban mindenképpen fontos, hogy a hazai vizekben is számítani kell a mikroműanyagok megjelenésére.

Elterjedésük, hatásaik és forrásuk vizsgálata a jövőben kiemelt jelentőséggel bírhat" – mondta el Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója.

A nemzetközi hatáselemzési tanulmányok eredményeiből kiindulva feltételezhető, hogy a mikroműanyagok káros hatással vannak a dunai ökoszisztémára, hosszabb távon pedig az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek. Az ivóvízre ugyanakkor nincsenek hatással, a hazánkban szolgáltatott ivóvíz 96 százaléka ugyanis felszín alatti forrásokból származik.

A világ óceánjait és tengereit is veszélyeztető plasztik hulladék miatt az Európai Bizottság nemrég olyan tervet eszelt ki, amelynek részeként a teljes EU-ban betiltanák a műanyag fültisztító pálcikát, a szívószálat és műanyag evőeszközöket. Hazánkban a műanyag zacskóval terveznek hasonlót.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.