Óriási szivattyús-tározós vízi erőművet építhetnek a szlovákok a magyar határ közelében az Ipolyon. A beruházás a bős-nagymarosi vita rendezésében is szerepet játszhat, de nem akarják nagy dobra verni.
Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.
A közelben békésen csordogáló Ipoly hullámai nagyobb zajt csapnak, mint amennyit eddig hallhattunk arról az ipolytölgyesi üzemről, ahol Aston Martinok, Lamborghinik és Range Roverek nemes alkatrészei készülnek. A Monónál jártunk.
A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot a vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecske úszkál csak ennek a folyónak a vizében. Most még nincs akkora baj, de idővel komolyan visszaüthet.
Ismét harmadfokúra emelték az árvízvédelmi készültséget a Nógrád megyei Ipolytarnócon hétfő este, mert az Ipoly folyó vízszintje elérte a 350 centimétert – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.
Önkéntes békamentők engedtek szabadon összegyűjtött békákat a 2-es számú főútnál, az Ipoly árterületén, Hont közelében szombat este. Minden tavasszal a föld alatti telelőhelyükről előbújó békák nagy csapatokban indultak szaporodóhelyükre, az Ipoly ártere felé. A természetvédők a vándorlási útvonalat keresztező nagyforgalmú főút mentén terelőkerítést állítottak a békák összegyűjtésére, hogy a tömeges gázolástól megóvják őket.