szerző:
Illényi Balázs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Új módszerekkel az eddiginél sokkal részletesebb bűnözői profil felrajzolása is lehetséges az ujjlenyomatokból, de a bőrredők tanulmányozása hamarosan az egészségügyben is kulcsszerephez juthat.

Nem az a meglepő, hogy minden nyolcadik ember ujjain kokainnyomok találhatók, hanem hogy ezt ki lehetett mutatni – kommentált a napokban egy tanulmányt Melanie Bailey, az angliai Surrey-i Egyetem kutatója. Az ominózus vizsgálati eredmény – amelynek Bailey is a szerzői között szerepel – a Clinical Chemistry című szaklapban jelent meg március végén, és a média munkatársait világszerte elsősorban az nyűgözte le belőle, hogy a tudósok a kábítószert nem használók 13 százalékának az ujjain is találtak kokain-, heroin- vagy morfiumnyomokat. A brit kutató szerint azonban az igazán figyelemreméltó az, hogy egyáltalán sikerült ezeket a pikogramm mennyiségű (egy átlagos emberi sejt tömegének ezredrészét kitevő) molekulákat kimutatni. Ez jelzi ugyanis, milyen gyökeres fordulat előtt áll az ujjlenyomatok felhasználása.

A magzati lét 18. hetében kiemelkedő bőrfodorszálakat – amelyeknek a struktúrája, a speciális bőrlécrajzolat aztán az egész élet során állandó marad, és még az egypetéjű ikrek esetében is különböző – bő 120 éve használják emberek, elsősorban bűnözők azonosítására. Az elsőként Francis Galton brit polihisztor által, 1892-ben rendszerbe szedett ujjlenyomatok kriminalisztikai jelentőségét Magyarországon is igen hamar felismerték. Pekáry Ferenc kerületi rendőrkapitány kezdeményezésére már 1904-ben – Londonnal, Párizzsal, New Yorkkal lényegében egy időben – a hazai bűnüldözői arzenál része lett a daktiloszkópia, amely a pár évvel későbbi, brutális dánosi négyes rablógyilkosság elkövetőinek azonosításakor vált széles körben (el)ismertté.

Ujjnyomat-nyilvántartó lapok láthatóak a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet (BSZKI) Daktiloszkópiai Szakértői Osztály nyilvántartó részlegében
©

Az bizonyíthatatlan, hogy csakugyan nincs a Földön két egyforma bőrlécrajzolat, az ezek által létrehozott különféle ívek, hurkok, örvények változatossága azonban olyan nagy, hogy gyakorlatilag kizárható az ilyen egybeesés. Probléma nem is az egyediséggel adódhat, hanem a megtalált nyom és a tulajdonos beazonosításával, amint arról rendre felparázslanak a viták. Ehhez nem árt tudni, hogy az azonosítást a sajátossági pontok, a minúciák teszik lehetővé. Ezek azok a helyek, ahol a bőrfodorszál megszakad, elágazik, kis szigetet vagy pontot képez. Egy ujjlenyomaton (szaknyelven: ujjnyomaton) a típustól és a létrehozó ujjtól függően 80–120 minúcia található, de már 10–12-nek a megléte és egymáshoz viszonyított helyzete alapján kimondható az egyezés.

Emberi ítélet

A gond csak az – hívta fel a figyelmet tavaly szeptemberben a világ legnagyobb tudományos társasága, az American Association for the Advancement of Science is –, hogy a daktiloszkópia nem tudományos megalapozottságú: bár hatalmas adatbázisokkal való számítógépes összevetés segíti a szakértők munkáját, a végső döntés mindig emberi ítéleten múlik. Nincs garancia arra, hogy két elemző ugyanazon nyomok alapján ugyanarra az eredményre jut, ráadásul igen magas a hibaszázalék: az utóbbi évek mérvadó vizsgálatai szerint akár minden 18. mintát tévesen azonosíthattak. Az egyik nagy visszhangot kapott melléfogás a 2004-es madridi vonatrobbantások után történt. Az ujjnyomok alapján az FBI szakértői egyértelműen beazonosították Brandon Mayfield oregoni ügyvédet, akit csak két hét múlva helyeztek szabadlábra, miután spanyol rendőrök rájöttek, hogy a nyom valójában egy algériai férfié.

A tévedések hátterében álló egyik ok a „kognitív torzításban” keresendő, vagyis abban, hogy a nyomelemzők ítéletét befolyásolhatják a konkrét ügy részletei, például egy bűntény súlyossága vagy a gyanúsítottról rendelkezésre álló információk. Ez utóbbiak játszhattak szerepet Mayfield esetében is, akiről tudták, hogy a felesége egyiptomi bevándorló, ő maga pedig áttért a muszlim hitre. Kutatások szerint az is hatással lehet a szakértők döntésére, hogy az automatikus elemzés milyen sorrendet állít fel a vizsgált nyommal kapcsolatba hozható személyek között.

De korai lenne még temetni a daktiloszkópiát, már csak azért is, mert az utóbbi években számos új lehetőséget tártak fel az ujjnyomatokkal kapcsolatban. Az már régebben ismert, hogy a kábítószerek jól kimutathatók a bőrredők elemzésével: részben azokból az anyagmaradványokból, amik kívülről kerültek oda, részben olyan molekulákból, amelyeket a verejtékmirigyek választottak ki. Megnyugtató – emlékeztet a bevezetőben idézett Bailey –, hogy a drogokkal csak hétköznapi tárgyakon, mondjuk bankjegyeken érintkezésbe került személyek ujjain csupán a századrésze található annak az anyagmennyiségnek, amennyi egy szerhasználó kezén van, ráadásul utóbbi nyomok nem tüntethetőek el tartósan egy alapos kézmosással sem, mert a mirigyek folyamatosan termelik az árulkodó molekulákat. Szakértők szerint ezért már a közeljövőben a bőrredőkből készíthető lesz egy egyszerű, pontos, ráadásul a vér- vagy vizeletmintával ellentétben nem hamisítható drogteszt.

A nyomozók és a kórházak is hasznosíthatják

A mind érzékenyebb mérési lehetőségek nyomán egyre sokoldalúbbá válik az ujjnyomok elemzése. A brit Sheffield Hallam Egyetem kutatói tavaly ősszel jelentették be, mi mindenre képesek tömegspektroszkópiai vizsgálatok segítségével. Az esetleges kábítószer-fogyasztáson túl például meg tudják állapítani, hogy az illető milyen nemű, milyen tisztító- vagy kozmetikai szereket, illetve óvszert érintett meg, találhatók-e az ujjain hajszálmaradványok vagy vérnyomok (és ha igen, azok állatiak vagy emberiek), illetve miféle ételeket és italokat fogyasztott korábban (a fokhagyma és a koffein különösen könnyen kimutatható). Még egy 30 éves ujjlenyomatból is sikerült vér jelenlétét kimutatniuk – intette óva a bűnözőket a BBC-nek nyilatkozó Simona Francese vezető kutató. A különféle molekulák elemzése révén igen részletes személyiségprofilt is felállíthatnak majd a rendőrök az elkövető életmódjáról, környezetéről, étkezési szokásairól, munkájáról vagy épp az egészségügyi problémáiról.

Ezek a lehetőségek más szakmák illetékeseinek a fantáziáját is beindíthatják. A bőrredőkben megbújó részecskék, aminosavak és egyéb szermaradványok – mint Bailey fogalmaz: a „molekuláris aláírás” – alapján kimutatható például a beszedett gyógyszerek jelenléte vagy kiürülése. Így megállapítható, hogy miként szívódik fel a felírt orvosság, ami különösen fontos az epilepszia, a cukor- és szívbetegségek vagy a pszichés zavarok esetében. A módszerrel kideríthető az is, hogy az illető nem hagyta-e abba – tudatosan vagy véletlenül – a kúrát, betartja-e az előírt diétát, esetleg nem fogyasztott-e mellette ártalmas dolgokat.

Ujjgyakorlatok

Két évtizeddel ezelőtt, ha nem is elképzelhetetlennek, de legalábbis science-fictionnek tűnt, hogy a felhasználó azonosítására alkalmas ujjlenyomat-olvasó egység kerüljön egy mobiltelefonba. Elsőként 2007-ben, az akkor még ezt az iparágat is kóstolgató Toshiba szerelte be két, Windows Mobile-os készülékébe (G500 és G900) a technológiát, az új generációs okostelefonok közül pedig a Motorola Atrix kapott elsőként ujjlenyomat-olvasót. Ezek még csak hagyományos, úgynevezett optikai szenzorok voltak, melyek az elhúzáskor fény segítségével képet készítenek a bőrredőkről, és az azonosításhoz ennek bizonyos pontjait hasonlítják össze az előzetesen eltárolt képpel.

©

A gát 2013 szeptemberében szakadt át, amikor az Apple bemutatta az immár kapacitív szenzorral szerelt iPhone 5s-t. Ezután a mobilgyártók sorra helyezték el készülékeikben az újfajta technológiát, amely már – a bőrredők mintázata által befolyásolt – apró áramköröket alkalmaz ujjunk felületének letapogatására. E megoldás már alkalmas volt arra, hogy helytakarékosan a telefonok – sokszor már csak egyetlen – gombjába építsék az érzékelőt.

Az utóbbi években azonban, a felhasználói felületek átszabásával, a fizikai gomb minden más funkcióját sikerült kiváltani, így az ujjnyomatos szenzort egyre több gyártó szükségtelen rosszként értékelte. Néhány hónapja már erre is van megoldás: előbb a Vivo, majd a Huawei mutatott be olyan mobilkészüléket, amelynél a kijelző alá építették be az ujjlenyomat azonosítására képes szenzort. De már az is látszik, hogy ez is csak átmeneti megoldás: az arcfelismerési technológiák fejlődésének köszönhetően az utóbbi kínai gyártó mellett a Samsung és az Apple telefonjai is jóval kényelmesebben használhatók „ránézéssel”, mint érintéssel.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kimentette lovát az árvízből a hős walesi – videó

Kimentette lovát az árvízből a hős walesi – videó

Hadházy szerint már nagyjából százezren aláírták az Európai Ügyészségről szóló petícióját

Hadházy szerint már nagyjából százezren aláírták az Európai Ügyészségről szóló petícióját

Titkolja a kormányhivatal, hány fát kell kivágni a Gellért-hegyi sikló miatt

Titkolja a kormányhivatal, hány fát kell kivágni a Gellért-hegyi sikló miatt

Meglátogatta Botka Lászlót, a Facebookon áradozik Szegedről az amerikai nagykövet – fotók

Meglátogatta Botka Lászlót, a Facebookon áradozik Szegedről az amerikai nagykövet – fotók

Több mint 30 év után először szurkolhattak nők futballmeccsen Iránban – fotók

Több mint 30 év után először szurkolhattak nők futballmeccsen Iránban – fotók

Még ma délelőtt visszaadja parlamenti mandátumát Balog Zoltán

Még ma délelőtt visszaadja parlamenti mandátumát Balog Zoltán