A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Három képernyős telefon, a felhasználó környezetében 24 órában hallgató(zó) alkalmazás, a készülékbe jutott vizet hallhatatlan hanghullámokkal kiűző technológia, a mobiltelefonáló azonosítása hívás közben az ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi fülforma alapján. Csak néhány azok közül az elmúlt időszakban felbukkant szabadalmak közül, melyeket laikusként ma még nehéz elképzelni vagy legalábbis komolyan venni. Pedig olyan vállalatok levédett ötleteiről van szó, mint (sorrendben) a Samsung, a Facebook, az Apple és az Amazon.
A szabadalmi kérelem benyújtásakor sokszor még a cégek sem tudják, hogy mire lesz jó a technológia, vagy egyáltalán megjelenik-e bármikor is a termékeikben. De szabadalmaztatják, hogy ha később mégis szükségük lenne rá, akkor rendelkezésükre álljon – ha pedig másnak lenne rá szüksége, akkor fizessen az ötletgazdáknak.
Ábra a Samsung 3 kijelzős telefonról szóló szabadalmában
Samsung
A szabadalmakat nagyüzemben gyártják a mérnökök. A fent említett vállalatok közül a főleg a mobileszközökre fókuszáló Apple 75 ezernél is többel rendelkezik, míg a fülhallgatótól a hűtőszekrényen, a mobiltelefonon és a porszívón át a televízióig rengeteg mindennel foglalkozó, ráadásul más gyártóknak is komponenseket beszállító Samsung szabadalmainak tárházában már közel 1,3 millió bejegyzés található.
A két vállalat között dúlt jogi csata a technológiatörténet egyik legismertebb szabadalmi vitájává nőtte ki magát. A nagyközönségnek bőven volt ideje ismerkedni vele: a június végén váratlanul bíróságon kívüli megegyezéssel zárult, egymilliárd dolláros per hét éven át tartott, miután az Apple azzal vádolta meg a Samsungot, hogy okostelefonjaiban több szabadalmaztatott (szoftveres és hardveres) technológiáját is jogdíjfizetés nélkül használja.
A problémás esetekben nehéz megállapítani a rosszhiszeműséget. Ráadásul egyre több ilyen eset van. Egy-egy okostelefonba ugyanis már annyi különféle technológiát zsúfolnak bele, hogy megszámolni is nehéz lenne őket – mondta a Wired technológiai életmódmagazin brit kiadásának Florian Mueller, a szabadalmi ügyekre specializált FOSS Patents tematikus blog szerzője. Az Apple kontra Samsung per visszafogott piszkálódásnak tűnhet majd annak fényében, amit a közeli jövőre jósol a szakember. Mueller szerint a szabadalmak nagy száma egyszerűen megfojtja az innovációt. Hiába fejleszt ki valaki a legjobb szándék és a legnagyobb körültekintés mellett egy új eszközt vagy technológiát, ha sikeres lesz, szinte elkerülhetetlenül jogi problémája származik belőle: az évente százezres nagyságrendben bővülő, gyakorlatilag követhetetlen szabadalomhalomban szinte biztosan lehet majd olyat találni, melyet részben megsért az új ötlet.
iFixit
A technológiai szabadalmakkal folytatott „fegyverkezési verseny” világszerte egyre több szakértőt aggaszt. Főleg azért, mert már évekkel ezelőtt megjelentek a rendszer élősködői. Ezeknek a szabadalmi trollnak nevezett cégeknek egyetlen jó ötletük van: felvásárolni mások szabadalmait. Az ezután hozzájuk bejegyzett jó ötletek később rengeteg jogdíjat hozhatnak a konyhára, ha az iparági szereplők használni szeretnék az érintett technológiákat. Időnként a legnagyobb szereplők is bevásárolnak: nem titok, hogy amikor a Google 2011-ben felvásárolta az akkorra már jócskán megkopott hírnevű Motorola telefongyártót, a hosszú éveken át élenjáró vállalat sok ezer szabadalmát akarta megszerezni.
A védett ötletekkel szintén ezerszámra rendelkező, csupán tavaly közel kétezer új szabadalmat bejegyeztető Amazon alapítója még az ezredfordulón nyílt levélben szorgalmazta a szabadalmi rendszer megújítását. (Miután a vállalat levédette a főleg mobilokon kényelmesnek bizonyuló egykattintásos webshopos rendelés mechanizmusát.) Jeff Bezos javaslata szerint a szabadalmi törvényekben rögzíteni kellene, hogy más-más szegmensekben különféle jellegű szabadalmak léteznek. A szoftverek esetében például az Egyesült Államokban alkalmazott 17 év helyett elég lenne 3–5 éves védettséget adni. És az sem lenne hátrányos, írta Bezos, ha az ilyen jellegű szabadalmak kiadása előtt egy hónapon át bárki véleményezhetné a kérelmeket az interneten.
Az Amazon-alapító nyílt levele maga is egy vélemény maradt a sok közül. Kérdéses, hogy életszerűen alkalmazható lenne például a szoftverek területén, és ha igen, adaptálható-e valahogyan a technológiai ipar egyik húzóerejét jelentő okostelefonok hardveres újításaira is.
A hír eredetileg a HVG hetilap 2018/29. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
