Kanada egyik legismertebb zenésze, Bryan Adams szerint a kanadai szerzői jogi törvény jelenlegi formájában inkább a kiadókat, mintsem az alkotókat segíti. Nehéz nem észrevenni a hasonlóságot az éppen most alakuló európai uniós helyzettel.
Nemcsak az Európai Unió dolgozik a(z új) szerzői jogi törvényen, Kanada is hasonlóképpen tett nemrég. Igaz, az ottani döntéshozók nem alapjaiban akarták átgondolni a meglévő szabályozást, csupán egy olyan passzust adtak hozzá, ami az eddigiekhez képest további 20 évvel kitolja a különböző alkotásokra vonatkozó szerzői jogok érvényességét.
Mindez azt jelenti, hogy most már a jogtulajdonos halála után további 70 évig érvényesek lesznek a szerzői jogok, így csak úgy lehet például egy zeneszámot felhasználni, hogy azért jogíjat fizet a felhasználó. Ez elvileg jó hír az alkotóknak, hiszen több pénz folyhat be az ő és a család zsebébe, ám az alkotók közül mégsem önt el mindenkit a hurráoptimizmus.
A TorrentFreak beszámolója szerint Kanada egyik legismertebb énekese, Bryan Adams szerint a törvény új passzusával nem maguk az alkotók, hanem a kiadók járnak jól, mert a pénz az ő zsebükbe vándorol. Az előadók ugyanis gyakran azért, hogy pénzt kereshessenek, a kezdetekkor olyan szerződést kapnak, amelyben lemondanak a jogokról.
A zenész úgy látja, a szerzői jogi törvénynek épp, hogy egyensúlyt kellene teremtenie az alkotók és a kiadók között, ez azonban nincs meg. Hogy fair legyen a törvény, Adams szerint csupán egyetlen apróságot kellene benne megváltoztatni.
A kanadai törvény szerint jelenleg az alkotó halála után 25 évvel kapják meg az örökösök a szerzői jogokat, Adams szerint azonban nem a halálozás, hanem a szerzői jogokról szóló szerződés aláírása után 25 évvel kellene ennek megtörténnie. Vagyis, ha valaki 20 évesen írja alá a kontraktust, 45 éves korában kerülnek át a jogok tőle a családjához. Hasonlóra egyébként van példa a világon, az Egyesült Államokban például 35 év után történik meg mindez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
