A szakemberek szerint a hullámok ereje 0,41 százalékkal erősödik évente 1948 óta, és a változás párhuzamosan zajlik a felszíni vízhőmérséklet emelkedésével. Inigo J. Losada, a spanyolországi Kantábriai Egyetem munkatársa szerint ez az összefüggés megmutatja, hogy „a hullámok erejének globális változása megbízható jelzője lehet a globális felmelegedésnek, miként a szén-dioxid légköri koncentrációja, a globális tengerszint emelkedése vagy a globális földfelszíni levegőhőmérséklet változása”.

A kutatók rámutattak, hogy a hullámerősödés tendenciája a legsúlyosabb viharszezonokban érzékelhető a leginkább, mint például a 2013-2014-es télen az Atlanti-óceán északi részén vagy a 2017-es pusztító hurrikánszezonkor a Karib-térségben.

A szakemberek reményei szerint az eredményeik jóval teljesebb képet festenek arról, hogy a part menti közösségek milyen veszélyekre számíthatnak a következő évtizedekben. „Ha az óceáni hullámok erejének változásait figyelmen kívül hagyják a kockázati elemzések, és kizárólag a tengerszint-emelkedésre, mint az egyetlen befolyásoló tényezőre koncentrálnak, akkor alábecsülhetik a klímaváltozás következményeit és hatástalan vagy hiányos alkalmazkodást eredményezhetnek” - mondta Fernando J. Mendez, a tanulmány társszerzője.

A Notre Dame-i Egyetem szakemberei korábban egy térképet is készítettek arról, hogy a hasonló hatásoknak mi lesz a következménye: itt megnézheti, melyik országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést.

A kutatók szerint eredményeik fényében érdemes lenne elgondolkodniuk a kormányoknak, hogy a lakosság és az infrastruktúra megóvása érdekében gondoskodjanak part menti védelemről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.