szerző:
MTI

Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő fehér cápa (Carcharodon carcharias) teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.

A szürke hátú, fehér hasú cápa torpedóalakú teste a 6 méteres hosszt és a 3,2 tonnás súlyt is elérheti, akár 1200 méteres mélységbe is le tud ereszkedni. Óriási fűrészes fogazatával ragadja meg zsákmányát, halakat, fókákat, delfineket.

Az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS friss számában megjelent tanulmány szerzői kimutatták, hogy egy sor genetikai változás lehet a ragadozó evolúciós sikerének hátterében.

A faj igazi evolúciós sikertörténet, több mint 400 millió éve él a tengerekben. A mai ember mintegy 300 ezer éve jelent meg.

Számos gén molekuláris alkalmazkodása segített fenntartani az óriás gerinces génkészletének állandóságát és ellensúlyozni a DNS-ét érő káros hatásokat, amelyek a rendszeres génmutációk felhalmozódásából erednek – állapították meg. Ezzel ellentétes jelenség a genom instabilitása, amelyet a DNS-károsodások felhalmozódása okoz, és többek között az ember időskori betegségei és a rák számos fajtája írhatók a számlájára.

A kutatás előtt feltételezték, hogy a rák kockázata mind a sejtek számával, vagyis a nagy testmérettel, mind az élethosszal növekszik. A fehér cápa genomja is nagy, másfélszer akkora, mint az emberé, ráadásul sok benne az ismételt DNS. A várakozással ellentétben az új kutatás azt találta, hogy a hatalmas testű állatok sem lesznek feltétlenül gyakrabban rákosak, mint az ember.

[Ezt olvasta már? Minél több kávét iszik, annál tovább él.]

Azt is megállapították, hogy az alkalmazkodást segítő evolúciós változások a fehér cápa gyors sebgyógyulási képességével is összefüggtek. "A genom labilitása sok súlyos emberi betegség fontos tényezője. Kutatásunk megállapította, hogy a természet okos stratégiákat fejlesztett ki, hogy a genom állandóságát fenntartsa ezekben a nagy testű, hosszú életű ragadozókban" – mondta Mahmood Shivji, a Nova Southeastern Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Shivji szerint eredményeik segíthetik a rák és az életkorral összefüggő betegségek elleni harcot és a sebgyógyítás új módjainak keresését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Fotókon az M5-ösön történt komoly baleset

Fotókon az M5-ösön történt komoly baleset

Németh Szilárd elárulta a magyar gasztronómiát, és vétett egy helyesírási hibát

Németh Szilárd elárulta a magyar gasztronómiát, és vétett egy helyesírási hibát

Hatástalanították a budafoki bombát

Hatástalanították a budafoki bombát

Első metróját kapta meg a 10 milliós Dzsakarta

Első metróját kapta meg a 10 milliós Dzsakarta

Készüljön: jöhet a filléres Netflix-előfizetés, 1000 forint se lesz

Készüljön: jöhet a filléres Netflix-előfizetés, 1000 forint se lesz

Bombák miatt kiürítik és lezárják Budafok egy részét, kerülje el a környéket!

Bombák miatt kiürítik és lezárják Budafok egy részét, kerülje el a környéket!