szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a Dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.

Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot – írta legfrissebb közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Milyen hatást gyakorolnak a fenti változások mindannyiunk egészségére? Erről adott ki jelentést a legfrissebb szakirodalmat összegezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

NASA/GSFC GISS

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hőszigetjelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk az üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Nem az a kérdés, alkalmazkodik-e néhány állatfaj a klímaváltozáshoz - hanem az, hogy milyen áron

Hatással van az állatok genetikai sokszínűségére a klímaváltozás - állapította meg a berlini Charité Orvostudományi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a havasi mormota (Marmota marmota) örökítőanyagát vizsgálva.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is,

azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

Az EASAC javaslatot is tett arra vonatkozóan, hogyan rendezhetnénk a gondokat, ilyen többek közt, hogy:

  1. a „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
  2. Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40 százalékkal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. Az EASAC több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.
  3. A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos vírus, az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a Dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a zikavírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.

Az MTA szerint ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is. A jelentés megállapítja: a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

Ha érdeklik a klímaváltozás hírei, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!