A glasgow-i Strathclyde Egyetem kutatócsoportjának 33 európai országban, valamint Algériában, Izraelben és Marokkóban végzett felmérése szerint a tél elején 544 879 kolóniát tartottak számon. Számos körülmény összejátszása – időjárás, természeti katasztrófa és a kolóniák királynőivel fellépő problémák – miatt 89 124 odalett.

A kutatócsoport a helyi méhészek által önként biztosított információkat dolgozta fel. A legnagyobb, 25 százalékos veszteséget Portugáliában, Észak-Írországban, Olaszországban és Angliában észlelték, míg Fehéroroszországban, Izraelben és Szerbiában a veszteségi ráta 10 százalék alatt volt. Országokon belül is – Németországban, Svédországban és Görögországban – észleltek jelentős regionális ingadozásokat – olvasható a Journal of Apicultural Research folyóiratban megjelent tanulmányban.

A teljes veszteség ugyan kisebb, mint amit az előző télen feljegyeztek (20,9%), de jóval magasabb, mint a 2015-16-os adatok (12%). Skóciában például ezen három év alatt a mézelő méhek pusztulása 18 százalékról 23,7 százalékra nőtt.

MTI / Komka Péter

Alison Gray a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a mézelő méhkolóniák vesztesége komplex kérdés. Egyre kevésbé van rá hatással az általános időjárás, sokkal inkább a sajátságos időjárási körülmények vagy a természeti katasztrófák hatnak a kolóniára. A kolóniákat télen figyeljük meg, de az előző nyári körülmények határozzák meg részben azt, hogy mi történik velük.

Sok kolónia akkor pusztul el, ha például problémák merülnek fel a királynővel, ha az eltűnik, vagy nem rak megtermékenyített tojásokat, amelyekből a munkások lesznek. Sok kolóniát támad meg az ázsiai méhatka.

A kolóniák méhészek általi vándoroltatásának hatása valószínűleg attól függ, milyen távolságra viszik őket, valamint a vándoroltatás okaitól, ezt további kutatásokkal kell vizsgálni.

Ha máskor is tudni szeretne a méhekkel kapcsolatos hírekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.