Az írás a tudós válasza Erich Trefftz német matematikusnak az Annalen der Physik (Fizikai Évkönyv) című tudományos folyóiratban megjelent cikkére. Trefftz tudományos értekezésében új megoldásokat mutatott be a relativitáselmélethez. "Cikkében Einstein bemutatja, miért nem helytállóak Trefftz megoldásai" – mondta Gustav Källstrand, a Nobel Múzeum főkurátora. Az írást a Porosz Tudományos Akadémia publikálta 1922. december 21-én.

Clément Morin / Nobel Prize Museum

Az értekezés bizonyíték arra, hogy Einstein elméletei a kutató Nobel-kitüntetése után is vitákat generáltak a tudósok között, és hogy "maga Albert Einsteint is részese volt a vitának" – hangsúlyozta Källstrand.

["Soha nem viszed semmire, Einstein" – mondta a tanár, a többi pedig már történelem]

A Svéd Akadémia 1922. december 10-én Einsteinnek nem a ma úttörőnek számító általános relativitáselmélete miatt adott Nobel-díjat, hanem a "fotoelektromos hatások törvényeinek felfedezéséért". Albert Einstein (1879-1955) Källstrand szerint "a tudományos zseni archetípusa". "Amikor valaki tudóst emleget, az emberek szeme előtt Albert Einstein képe jelenik meg" – fogalmazott a főkurátor.

Einstein kétoldalas munkáján megtalálhatóak Max von Laue 1914-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett német fizikus megjegyzései. Az ő tulajdonában volt a kézirat 1948-ig, ezt követően gyűjtőtől gyűjtőig vándorolt. Per Taube svéd vállalkozó 2018 decemberében egy aukción 1,2 millió svéd koronáért (36,5 millió forintért) vásárolta meg a kéziratot, majd a Nobel Múzeumnak ajándékozta. Az intézmény ősztől mutatja be azt a nyilvánosság előtt is.

[Tudományos szenzáció: 80 év után bebizonyították, hogy Einstein tévedett, mivel igaza volt]

Einstein relativitáselmélete alapvetően forradalmasította az emberiségnek az univerzumról és a fontos fizikai jelenségekről alkotott tudását. Ez a 20. század legnagyobb és legvitathatatlanabb fizikai elméleteinek egyike.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.