Albert Einstein általános relativitáselméletéből következik az úgynevezett gravitációs mikrolencse-hatás, melynek segítségével csupán abból kiszámolható egy égitest tömege, hogy milyen mértékben hajlítja meg egy távolabbi csillag fényét. Einstein levezette, hogy elmélete szerint ez miért van így, de a Science című tudományos folyóirat 1936. december 4-i számában publikált tanulmányában azt írta: természetesen nincs remény arra, hogy ezt a jelenséget közvetlenül megfigyelhessük.
80 és fél évvel a legendás tudós lemondó állítása után, szintén a Science-ben tették közzé a hírt: Einstein következtetése helyes volt, valóban meg lehet a gravitációs mikrolencse-hatás segítségével mérni egy égitest tömegét. És ebben miért is olyan biztosak a tudósok? Hát azért, mert Einstein tévedett, sikerült ugyanis – a Naptól eltérő csillag lencsehatását kihasználva a történelem során először – közvetlenül megmérnünk egy égitest tömegét. A Kailash C. Sahu által vezetett kutatócsoport konkrétan a Stein 2051B fehér törpe (csillagmaradvány) tömegét határozta meg így, a NASA Hubble űrteleszkópja segítségével.
NASA, ESA and A. Feild (StSci)
Ahogy a fenti ábrán is látható, a mérés során úgy tűnhetne, hogy a fehér törpe hatással van a távolabbi csillag helyzetére. De valójában nincs, csupán elhajlítja a távolabbi csillag által kibocsátott fényt, ezért tűnhet másnak annak pozíciója.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
