Egy új ausztrál kutatás szerint az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nagyobb lett. Ilyenkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interglaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ezt tapasztaljuk az elmúlt 11 ezer évben.

A tudósok továbbra is kutatják, milyen gyakoriak ezek a periódusok és milyen hamar várhatjuk a következőt.

Az 1800-as évek közepe óta gyanítják a szakemberek, hogy a Föld pályája geometriájának változásai állnak a jégkorszakok kezdete és vége hátterében. Abban voltak bizonytalanok, hogy a pálya melyik tulajdonsága a legfontosabb.

Wikipedia

A Science tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány szerzői annyival jutottak közelebb a jégkorszakok elmúlásának rejtélyéhez, hogy megállapították, mivel kapcsolatos a végük. A kutatócsoport olaszországi cseppkőbarlangok és a portugál parti vizekből vett óceáni üledékminták adatait vetette össze. A cseppkövek növekedési rétegeiből ugyanazokat a változásokat azonosították, mint az óceáni üledékből. Ez lehetővé tette, hogy a cseppkövek koráról szóló adatokat az üledékre alkalmazzák, mert az utóbbi korát nem lehet meghatározni.

NASA

A radiometrikus kormeghatározás technológiájával a nemzetközi kutatócsoport két olvadási időszakot állapított meg, az egyik a 960 ezer, a másik a 875 ezer évvel ezelőtt véget ért jégkorszaké.

A két olvadási időszak kezdete egybeesik a Föld tengelyferdesége szögének növekedésével. A növekedés melegebb nyarakat hozott azokon a területeken, ahol az északi félteke jégmezői húzódtak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.