A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A SpaceX történelmi sikere nemcsak azt mutatta meg, hogy a magánszektornak igenis van keresnivalója az űriparban, hanem azt is, hogy újra kiéleződött az elmúlt években egyre fokozódó űrverseny. Miközben Elon Musk vállalata sikerrel juttatott embert a világűrbe, a kínaiak sem tétlenkedtek: 2019 nyarán egy hajóról indítottak útnak egy űrrakétát.
A versenyben az Európai Unió sem szeretne lemaradni. Thierry Breton, az Európai Bizottság biztosa a Reutersnek adott interjúban azt mondta, emiatt az EU 2024-ig elhalasztja a Galileo nevű uniós navigációs rendszer utolsó műholdjainak telepítését, az így felszabaduló pénzügyi forrásokat pedig az újrahasznosítható rakéták, valamint egyéb más technológiák kifejlesztésére lehet majd költeni.
Emellett az Európai Unió egy 1 milliárd eurós (kb. 357 milliárd forint) megállapodást kötött az Arianespace nevű céggel, hogy felpörögjenek a fejlesztések, valamint egy szintén 1 milliárd eurós alapot is létrehoz az EU European Space Fund (Európai Űralap) néven, hogy az űripari startup cégek forráshoz jussanak.
A tervekből jól látszik, az Európai Unió mind az oroszoktól, mind a kínaiaktól, mind pedig az amerikaiaktól függetlenedni akar. Az biztos, hogy a jelenlegi állás szerint jó néhány év lemaradást kell behozni a SpaceX-hez képest, de a fent említett keretösszegekkel nem tűnik reménytelennek a vállalás.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
