"Öt növény – a búza, a rozs, a borsó, a saláta és a káposzta – magjaival járulunk hozzá a kutatáshoz, melyek a kísérleti mezőinken tavaly termesztett növényekből számaznak" – idézte Andreas Börner professzort, a Leibnitzi Növénygenetikai és Terménykutató Intézet (IPK) génbankjának illetékesét az intézmény közleménye.

Az első kísérleti magminták augusztus 27-én fognak megérkezni a raktárba. A következő 2-3 évben kilenc másik termény magja fog érkezni. A vetőmagokat mínusz 18 Celsius-fokon fogják tárolni a globális magtárban, ahol már több mint egymillió faj magját őrzik a földrengés- és atombiztos tárolóban.

Wikpedia / Bjoertvedt

Párhuzamosan az öt génbankból származó mintákat az IPK speciális tárolóiban is elhelyezik mínusz 196 Celsius-fokos folyékony nitrogénben, hogy lassítsák öregedési folyamatukat. "Elképzelésünk szerint össze fogjuk hasonlítani a legelső magok minőségét a Spitzbergákon megőrzött magokkal száz év után. Ezért magokat és magőrleményeket tárolunk és elemezzük eredeti összetevőiket, hogy tisztázzuk a magromlás folyamatát száz év alatt" – mondta Manuela Nagel, az IPK Génbankjának kutatója.

"Ez egy páratlan kísérlet. A jövő nemzedékeinek értékes információkkal fog szolgálni a magok életképességéről, és pontos ismereteket nyújt ahhoz, milyen gyakran kell a magokat megújítani" – magyarázta Asmund Asdal, a NordGen norvég kutatóközpont vetőmagtár-koordinátora.

MTI / Oláh Tibor

A magkonzerválás fő alapelve, hogy a jól megszárított és lefagyasztott vetőmagok nagyon hosszú ideig életképesek maradnak. Hogy milyen hosszú ez az időtartam, egyelőre nem ismert a kutatók előtt, akik feltételezik, hogy számos faj magjai akár évszázadokon át is életképesek maradnak.

A magbankban idén elhelyezett vetőmagokat 2030-ban fogják tesztelni, és az azonos magmintákat utána minden tíz évben egészen 2120-ig.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.