szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több tudós is megpróbálta a felvett videók alapján elemezni, mi történhetett az augusztus 4-i bejrúti detonáció során.

Augusztus 4-én délután két óriási robbanás rázta meg Libanon fővárosának, Bejrútnak a kikötőjét. A hétfői adatok szerint már 200 fölé emelkedett a halálos áldozatok száma.

A robbanást számos helyszínről megörökítették, a jól ismert felvételeken pedig olyasmit látni, amit jellemzően katasztrófafilmekben szoktunk. De mi okozhatta a robbanást, és miért volt az ilyen óriási?

Az anyag, ami berobbant, ammónium-nitrát volt, amit a leggyakrabban a műtrágyák előállításához, valamint a bányarobbantásokhoz használnak. Michel Aoun libanoni elnök szerint nagyjából 2750 tonna volt belőle abban a raktárban, ami a levegőbe repült. A robbanás olyan nagy volt, hogy még a 200 kilométerre lévő Cipruson is megérezték.

Ez nagyjából olyan, mintha egy budapesti robbanást Szegeden is észlelnének az emberek.

Bár a robbanás körülményeinek részletei továbbra sem ismertek, a Wired szerint a bajt legjobb eséllyel raktártűz okozhatta. Hiába stabil ugyanis az ammónium-nitrát, 170 Celsius-fok felett folyóssá válik. Amikor ez megtörtént, a kémiai reakciók hatására hatalmas tűzgolyóként robbant fel.

A detonáció egy hirtelen nagy nyomásváltozást eredményezett. Andrea Sella, a University College London vegyésze szerint a nyomás egy szuperszonikus lökéshullámot indított útnak, amely előtt extrém meleg, mögötte hideg volt, ez pedig végül összenyomta a levegőt.

©

Andy Tyas, a Sheffieldi Egyetem mérnöke szerint a bejrúti robbanás a közelmúlt történelmének legnagyobb nem nukleáris robbanása volt. A szakember a csapatával együtt elemezte a látottakat, és a számításuk szerint 1000-1500 tonna erősségű volt a detonáció. Ez a hirosimai atombomba nagyjából tizede.

A Wired által idézett szakemberek szerint azonban nemcsak a nagy mennyiség váltotta ki a hatalmas robbanást, ehhez kellett az is, hogy hosszú időn keresztül helytelenül tárolják azt. Haroun Mahgerefteh, a University College London vegyészmérnöke egy  iparági szabályt említ, amely szerint nem szabad nagy mennyiségű veszélyes anyagot egy helyen tartani, pláne nem lakóövezetben. Ha az ammónium-nitrátot sokáig tárolják, az veszélyessé válik: a nedvesség miatt összetapad, ez pedig fokozza a detonációt. A robbanás lényegében azonnal eltüntette a 2750 tonnányi anyagot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elszabadulhat a járvány a briteknél, kemény fellépésre készül a kormány

Elszabadulhat a járvány a briteknél, kemény fellépésre készül a kormány

Az év legjobb árupiaci befektetései

Az év legjobb árupiaci befektetései

Kirúgják Szalai Ádámot a Mainztól

Kirúgják Szalai Ádámot a Mainztól