Megfejtették a kacsacsőrű emlős genetikai térképét, kiderült, mitől ilyen furcsa

A mondás szerint istennek valóban van humorérzéke, elég csak egy pillantást vetni a kacsacsőrű emlősre. És tényleg: a világ talán egyik legfurcsább állatáról van szó. Emlős állat, ami tejjel táplálja a kicsinyeit, de tojásokkal szaporodik. A szájszerve a kacsáéhoz hasonló csőr, ám az nem szaruból, hanem kemény bőrből van.

A különleges állat a tudósokat is régóta foglalkoztatja – éppen azért, mert ennyire egyedi. A kutatók úgy vélik ugyanis, hogy a kacsacsőrű emlős genomja segíthet megérteni a saját evolúciónkat, azon belül is azt, hogy a távoli emlős őseink hogyan váltak tojásrakókból elevenszülőkké.

Wikipedia / Stefan Kraft (CC BY-SA 3.0)

Hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz, a dán Koppenhágai Egyetem evolúcióbiológusa, Guojie Zhang és csapata arra vállalkozott, hogy felderítik a kacsacsőrű emlős teljes genetikai térképét. Mindez sikerült is nekik, eredményeiket pedig a Nature című tudományos lapban publikálták. Ezek szerint a kacsacsőrű emlősben

a madaraktól, a hüllőktől és az emlősöktől származó géneket is találni.

A vitellogenin nevű gének minden olyan faj számára kulcsfontosságúak, amelyek szervezete képes a tojás sárgájának előállítására. Az emberekből ezek a gének teljes mértékben hiányoznak, kiderült azonban, hogy a kacsacsőrű emlősökben a három ilyen génből egy még megtalálható. A másik kettőt valamikor 130 millió évvel ezelőtt veszíthette el – írja az IFLScience.

Wikipedia

Ez megmagyarázza, miért rak tojásokat, ám ez még nem jelent egyezést a madarakkal vagy a hüllőkkel, mert tőlük eltérően nem a tojás sárgája, hanem tej táplálja a kacsacsőrű emlős utódait. Ez már az emlősökre jellemző tulajdonság, a kutatók pedig most azt is kiderítették, miért. A hiányzó két vitellogenin gént a kazein helyettesíti. Erről úgy gondolják, hogy nagyjából 170 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg a közös ősben.

Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a kacsacsőrű emlős szó szerint emlős állat lenne, hiányoznak ugyanis róla a mellbimbók, amelyek elengedhetetlenek lennének a szoptatáshoz. Ehelyett az állat a bőrén keresztül kiizzadja a kicsinyek számára létfontosságú tejet.

Wikipédia / Klaus (CC BY-SA 2.0)

Ami viszont még ennél is különlegesebb felfedezés volt, az az, hogy a kacsacsőrű emlősnek összesen 10 nemi kromoszómája van: öt X és öt Y.

A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a kloákások (az emlősök osztályának egyik rendje, amibe a hangyászsünök, valamint a kacsacsőrű emlős tartozik bele) nemi kromoszómája jobban hasonlít a csirkééhez, mint az emberéhez, ami evolúciós kapcsolatot mutat az emlősök és a madarak között.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.