Mióta 1958-ban az első pacemakert sikeresen beültették, páciensek millióinak életminőségét javította a ritmusszabályozó eszköz. Ám miközben vannak olyan betegek, akiknek folyamatosan szüksége van a pacemakerre, más esetekben csak időlegesen van rá szükség, napokra vagy hetekre, például nyitott szívműtétek után – emlékeztet a The Guardian. Bár a pacemakerek már most is használhatók átmeneti időszakokra, a szakértők szerint ez nem problémamentes, ugyanis a bőr alá behelyezett vezetékek fertőzésveszélyt jelenthetnek. A külső tápegység és a vezérlőrendszer véletlenül elmozdulhat, és az eszköz eltávolításakor megsérülhet a szív.

A kutatók szerint az új, elemmentes pacemakert közvetlenül a szív felszínére lehet beültetni, és a szervezet felszívja, amikor már nincs rá szükség. Az eszköz – amely John A. Rogers, az illinoisi Északnyugati Egyetem professzora, az eszköz egyik kifejlesztője szerint körülbelül 100 dollárba (30 ezer forintba) kerül –vezetékmentes, a testen kívülről vezérelhető és programozható.

Northwestern University / George Washington University

A Nature Biotechnology folyóiratban publikált tanulmányban Rogers és kollégái beszámoltak a vékony, rugalmas, kevesebb mint félgrammos eszköz kifejlesztéséről. Elkészítéséhez olyan anyagokat használtak – például magnéziumot, volfrámot, szilikont és biológiailag lebomló műanyagot, a tejsav-glikolsav kopolimert (PLGA) –, amelyek kompatibilisek az emberi szervezettel, és idővel képesek feloldódni és eltűnni.

Az apró teniszütőre hasonlító eszköz vezeték nélküli technológiával működik, amelyben a külső eszközről származó rádiófrekvenciát a pacemakerben lévő vevőegységbe küldik, ahol azt elektromos árammá alakulva szabályozza a szívműködést. Rogers megjegyezte, hogy hasonló technológiát alkalmaznak például az okostelefonok és az elektromos fogkefék vezeték nélküli töltésére.

A kutatók egerek és nyulak szívén tesztelték az eszközt, de emberi szívmetszeten, és élő kutyákban és patkányokban is kipróbálták. A patkányokban az eszköz négy napig működött, és a két hét múlva elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az eszköz elkezdett feloldódni. Hét hét után pedig már nem volt látható a felvételeken.

A kutatócsoport közlése szerint az eszköz anyagának vastagságát úgy tudják beállítani, hogy a különböző igényekhez igazítsák működésének és lebomlásának időtartamát.

Rogers ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eszközt emberen még nem próbálták ki, és az új implantátum alkalmazásának engedélyezése még évekig tarthat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.