szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A szervezet szerint a tudományos adatok nem igazolják, hogy egy harmadik dózisra is szükség lenne. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában jelentette be, hogy Magyarországon lehetővé teszik a harmadik oltást az embereknek.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön „rendkívüli óvatosságra” intette tagállamait a koronavírus elleni védőoltások harmadik dózisának beadásával kapcsolatban, ami a szervezet véleménye szerint nem segíti elő a méltányosabb globális vakcinaelosztást sem.

A tudományos adatok jelenleg nem igazolják egy harmadik, megerősítő dózis beadásának szükségességét, ami ezenkívül növeli az egyenlőtlenséget is, miközben számos fejlődő országnak még a fertőzés szempontjából legveszélyeztetettebb lakosait sem sikerült beoltatnia”

– figyelmeztetett Didier Houssin, a WHO Covid–19-cel foglalkozó vészhelyzeti bizottságának vezetője.

A globális járványhelyzet elemzése miatt csaknem háromhavonta ülésező testület azt is javasolta a tagállamoknak, hogy „komolyan vegyék fontolóra” a fizikai távolságtartásra vonatkozó intézkedések megtartását a növekvő esetszámok és a SARS-CoV-2 koronavírus jóval fertőzőbb, delta variánsának terjedése miatt.

Orbán: Lehetővé tesszük a harmadik oltást, a be nem oltott egészségügyisek nem dolgozhatnak

A koronavírus elleni harmadik vakcina alkalmazását jelentette be Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök jelezte: aki akarja, az augusztustól kérheti a harmadik oltást, azt pedig majd az orvos dönti el, ki-milyen milyen típusú vakcinát kap. Szóba kerültek még "a szivárványos aktivisták" és Brüsszel "jogi huliganizmusa" is.

A bizottság azzal a kéréssel fordult a kormányokhoz: támogassák a WHO-t azon felhívásának megvalósításában, hogy a méltányosabb globális vakcinaelosztás által az összes ország lakosságának legalább 10 százalékát be tudják oltani szeptemberre. Mindeközben egy csütörtöki sajtótájékoztatón Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója arra kérte Kínát: biztosítson nagyobb fokú átláthatóságot a legelső koronavírus-fertőzöttekről szóló tájékoztatásokkal kapcsolatban. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint „tartoznak a koronavírus-fertőzést elszenvedő emberek millióinak” azzal, hogy tájékoztatják őket a koronavírus eredetéről.

Arra kérjük Kínát, hogy biztosítson átláthatóságot, és legyen nyitott, működjön együtt, különösen azáltal, hogy rendelkezésünkre bocsátja a nyers adatokat a világjárvány első napjairól”

– jelentette ki a WHO főigazgatója Jens Spahn német egészségügyi miniszter társaságában, aki csatlakozott a felhíváshoz.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a vizsgálat első szakasza után, amelynek keretében nemzetközi szakértők látogattak a közép-kínai Vuhan városába, ahol az első eseteket feljegyezték, azt tervezik, hogy ismét nemzetközi szakértőket küldenek Vuhanba. „Folytatnunk kell a vizsgálatot, hogy megtudjuk, mi történt valójában, mivel ha megtudjuk, megakadályozhatjuk a hasonló válságokat a jövőben” – fogalmazott.

A WHO főigazgatója elismerte, „nagy a nyomás” annak az elméletnek a kizárására, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el – amely elméletet különösen az amerikai médiumok és hatóságok kapták fel –, de annak kizárására „részletesebb információkra van szükség”. Az etióp egészségügyi szakértő mindazonáltal elismerte, hogy „előfordulhatnak laboratóriumi balesetek”, és elmondta továbbá, hogy ő, aki a múltban immunológus szakértőként dolgozott hasonló létesítményben, szintén követett el hibát. „Fontos, hogy felülvizsgáljuk azt, ami a laboratóriumokban történt, és közvetlen információra van szükségünk arról, hogy milyen helyzet uralkodott ezekben a létesítményekben a világjárvány előtt és annak kezdetén” – hangsúlyozta.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz korábban nem kívánta nyilvánosan kommentálni a laboratóriumi eredetről szóló elméletet, sem a kínai hatóságok hozzáállását a vizsgálatokhoz, amelyek több hónapos késéssel kezdődhettek meg, és akadályokat gördítettek a WHO és egyéb ügynökségek szakértői elé. A vírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésekre, és négy lehetséges forgatókönyvet hagyott nyitva, de a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. A misszió akkor annak lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból terjedt el, „nagyon valószínűtlennek” vélte. A WHO főigazgatója nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!