Kásler végre elárulta, milyen eredményeket hozott a vakcinák állami hatásvizsgálata

Két hónap után először közölt adatokat Kásler Miklós arról az állami vizsgálatról, mely a Magyarországon alkalmazott koronavírus elleni vakcinák hatásosságát mérte. Bár az epidemiológiai kutatást február 15. és május 15. között végezték, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón az eredményeket firtató kérdésre csak annyit tudott mondani, egyelőre ők is várják azt.

Az emberi erőforrások minisztere az Életközelben legújabb adásában ma elárulta: a kutatásban milliónyi átoltott ember megfertőződésének az arányait határozták meg. (Vagyis azt nézték, hányan kapták el a fertőzést és hányan haltak meg azok közül, akik megkapták az oltást.) Ez alapján

a fertőzés elleni védettség az összes vakcinát tekintve 78 és 92 % között van.

Ez elmondása szerint azért is rendkívül értékes számsor, mert nem az ellenanyaghoz, nem a sejtes immunitáshoz kötődik, hanem gyakorlati eredményekre támaszkodik. Kásler ugyanakkor azt nem közölte, hogy a vakcináknak külön-külön milyen hatásosságot mértek, és azt sem, hogy mi volt az arány a különböző korosztályokban.

Mint ismert, a Semmelweis Egyetem nemrég antitestvizsgálatot végzett mind az öt elérhető vakcina esetében. Ők azt mutatták ki, hogy a kínai vakcina esetében volt a legalacsonyabb az antitesttel rendelkező oltottak aránya, az ott vizsgált 881 Sinopharmmal oltott ember közül átlagosan 84 százaléknál mutatták ki az antitest jelenlétét, 60 éves kor fölött pedig ez az arány 82 százalékos volt.

A Sarkadi Balázs akadémikus és Ferenci Tamás biostatisztikus vezette kutatócsoport ma nyilvánosságra került kutatásában csak a kínai vakcinát vizsgálta. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy míg a Sinopharm esetében az 50 év alattiak esetében az antitestek a vizsgált személyek 90 százalékánál jelen voltak, a 60 év felettiek 25 százalékánál, a 80 év felettiek felénél egyáltalán nem indult be az antitesttermelés, 60 éves korban pedig már a vizsgált alanyok 60–75 százalékánál alacsony antitestszámot állapítottak meg.

Kásler az ellenanyagmérésekkel kapcsolatban ugyanakkor kiemelte: különböző laborokban különböző módszerekkel történnek, az eredményeket emiatt nem lehet összehasonlítani.

„Azt mondani, hogy az ellenanyag szint és a védettség azonos fogalmak, ez rendkívül súlyos kijelentés és nem igaz” – tette hozzá.

A miniszter az ellentmondások miatt utasította a Népegészségügyi Központot, hogy dolgozza ki a laborok hitelesítésének nemzetközi módon elfogadott formáját.

Kásler rámutatott arra is, hogy Angliában, Hollandiában és számos más európai országban meredeken emelkednek a fertőzésszámok, ezért nyilvánvalóan itt is az várható, hogy ugyanúgy, ahogy az első 3 hullám esetében, Magyarországot is eléri a fertőzés. Egyúttal a harmadik hullám letörését sikertörténetnek nevezte.

„Tények igazolják, hogy a keleti vakcinákkal legalább 5600 magyar ember életét mentettük meg” – tette hozzá a miniszter.

Kásler a lehetséges harmadik oltásról elmondta: minden egyes vakcináció hatása minden életkorcsoportban, de elsősorban a 60 év felettiek esetében az idő múlásával gyengül. Emlékeztetni kell az immunapparátust arra, hogy a veszély fennáll. Szerinte a világ egyik legjobb egészségügyével rendelkező Kanadában a harmadik oltást más vakcinával adják, mint az első kettőt. Ezzel kapcsolatban egyébként a Pfizer magyarországi vezetője és Karikó Katalin, az mRNS-technológia kidolgozójaként ismert magyar származású kutató is kétségének adott hangot, mondván az mRNS-vakcinák beadása után nem érdemes vektoros vagy a vírus elölt változatát tartalmazó (a Sinopharm is ezen technológia alapján készült) oltóanyagot beadni.

Kásler az adásban arról is beszélt, nem ismernek olyan biológiai jelenséget, ami akadályozná azt, hogy a 12-18 év közötti korosztályt be lehessen oltani.