szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyarok egy évtizede viszonylag aktívan használják a közösségi médiát – a lakosságnak csupán 3 százaléka nem használ efféle platformokat – a világjárvány alatt a hazai felhasználók több mint háromötöde (63%) szerint a közösségi szolgáltatások jelentették a létfontosságú kapcsolatfenntartás helyét számukra. A Kaspersky megbízásából készült kutatás fényt derített arra, hogy melyek a leggyakrabban használt platformok, mi a közösségi média szerepe és hatása a magyarok életére.

A magyarok, akik az egyes közösségi platformokat használják, szolgáltatásonként átlagosan napi egy órát töltenek rajtuk, kivéve a Facebookot, ahol az áltagosan eltöltött idő két óra. A pandémia tavalyi kitörése óta pedig a hazai felhasználók 40 százaléka többször használja a közösségi médiát, mint világjárvány előtt.

A Kaspersky kutatása alapján a közösségi szolgáltatásokat elsősorban barátokkal és a családdal való kapcsolattartásra (78%), szórakozásra (63%), érdekes témák követésére (59%), a helyi közösséggel való kapcsolattartásra (39%) használjuk, de gyakori az, hogy munkahelyi okokból (28%) van szükség az ilyen típusú online jelenlétre. A pandémia idején hangsúlyossá vált még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada (34%) állította, hogy a közösségi média az első számú forrása a világjárványról szóló híreknek – mutat rá a Kaspersky felmérése.

Kedvenc platformok, vegyes érzések

A legkedveltebb csatorna egyértelműen a Facebook, hiszen azok közül, akiknek van fiókjuk majdnem mindenki (96%) rendszeresen használja. Ezt követi a YouTube (74%), Instagram (41%), Pinterest (28%), Twitter (16%) és WhatsApp (15%). Aktivitás szempontjából a Facebook az a közösségi médiaplatform, amelyeken a magyarok a legaktívabbak, a hazai felhasználók 59 százaléka legalább hetente egyszer posztol a Facebookon.

[Így nézheti meg, hogy más is belépett-e a Facebookjába]

Bár összességében pozitív érzések kapcsolódnak a közösségi média használatához – az emberek úgy érzik, hogy szórakozhatnak (60%), tájékozódhatnak (54%) a közösségi médiának köszönhetően, és kapcsolódni is könnyen tudnak (26%) – sok szempontból mégis ambivalensek az érzések.

A vegyes érzések kiemelt színtere az influenszerkultúra, említi a Kaspersky, hiszen a rengeteg érv mellé sok ellenérv is társul. Az ambivalencia a befolyásolók által megosztott tartalmaknál élesedik ki: az influencereket követők 57 százaléka állítja azt, hogy tanul az általa követettektől, ezzel együtt azonban a válaszadók közel kétharmada (64%) mondja azt is, hogy igazán nem tud kapcsolódni ezeknek az embereknek a tartalmaihoz.

Abban a kérdésben, hogy milyen hatással van a közösségi média a társadalmunkra, igencsak megoszlanak a vélemények: tízből hárman (29%) úgy gondolják, hogy negatív hatása van, míg 21 százalék szerint pozitív a hatása.

Negatív élményei azonban sokaknak vannak, a magyarok több mint fele vissza tud emlékezni olyan esetre, amikor a közösségi felületeken olvasott tartalom negatív hatással volt a mentális egészségükre és jóllétére, a magyarok ötöde (21%) pedig az elmúlt hat hónapból is tud ilyen példát hozni. Azok, akik ezt a hatást saját magukon nem érzékelik, arról számoltak be, hogy ismerik saját határaikat és úgy érzik tudatos használattal kontrol alatt tudják tartani a közösségi média használatát (70%), és tudják azt is, hogy nem minden valós, amit ezeken a felületeken olvasnak (54%), valamint nem követnek olyan csatornákat, amelyeken a negatív tartalom dominál (54%).

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!