Nem úgy változik az emberi anyagcsere az élet során, ahogy eddig gondolták – erre az eredményre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely 6400 embert vizsgált 29 országban. A kutatáshoz különleges vízmolekulákat használtak, amelyek hidrogén- és oxigén-izotópokból állnak, így észlelni lehet, hogy mikor távoznak a szervezetből.

A kutatók azt is figyelembe vették, hogy a vizsgálati alanyoknak mekkora a testtömegük, ugyanis a nagyobb test működtetése (legyen szó akár izomtömegről, akár zsírszövetről) több energiát emészt fel – írja a kutatásról beszámoló BBC.

Az eredmények szerint az emberi anyagcsere az életút során négy jól elkülöníthető fázisra oszlik:

• A születéstől egy éves korig a gyermek anyagcseréje az anya anyagcseréjének szintjéről a felnőttekénél 50 százalékkal nagyobbra gyorsul.
• Egy éves kortól 20 éves korig fokozatosan lassul.
• 20 és 60 éves kor között nincs semmiféle változás.
• 60 éves kor után az anyagcsere drasztikusan lassulni kezd, 90 éves korra 26 százalékkal lassabb, mint az életút közepén volt. Egyébként nem figyeltek meg jelentős eltéréseket, még az olyan jelentős fizikai változások idején sem, mint a pubertás, a terhesség vagy a menopauza.

Az anyagcsere változásainak felderítése egyebek mellett a gyógyszerek adagolása miatt rendkívül fontos.

A meglepő eredmények közül az egyik a kisgyermekkori rendkívül gyors anyagcsere. A kutatásban részt vevő tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy emiatt különösen fontos a táplálkozás az első években.

Szintén meglepő fejlemény, hogy az életút közepén nem történik lassulás az anyagcserében. Márpedig sokan ekkor, 30-as, 40-es években szednek fel plusz kilókat. Az eredmények szerint azonban az életközépi elhízást nem lehet az anyagcserében bekövetkező változások számlájára írni. Az eredmények azt támasztják alá, hogy az elhízás oka nem az energiafelhasználás csökkenése, hanem a túl sok bevitt energia.

3-5 kilót híztak a magyarok a karantén alatt

Európában az első, a világon a negyedik helyen áll Magyarország az elhízottság tekintetében.